A Legfelsőbb Bíróság hétfőn elutasította azt a két beadványt, amelyekben a magyarországi EP-választás eredményét támadták meg, ezzel jogerőre emelkedett a június 7-i választás eredményét megállapító OVB-határozat.
Jogerőre emelkedett hétfőn az Országos Választási Bizottságnak a június 7-ei európai parlamenti (EP) választás eredményét megállapító határozata. A múlt csütörtökön hozott eredmény-megállapító határozatot két beadványban támadták meg a rendelkezésre álló háromnapos jogorvoslati határidőn belül; a Legfelsőbb Bíróság (LB) hétfőn mindkettőt elbírálta. Az egyik beadványt hivatalból utasította el a bíróság, mert azt jogi képviselő nélkül nyújtották be. A másik beadványt – két magánszemélyét – pedig érdemi vizsgálat után utasította el az LB – közölte Madarász Gabriella, az LB közigazgatási kollégiumának szóvivő bírája.
A két magánszemély a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében többi között azt kifogásolja, hogy az OVB június 11-i ülésére – ahol megállapította az EP-választás eredményét – nem tette közzé a www.valasztas.hu honlapon az ülés idejét és napirendjét tartalmazó meghívót, így megsértette a nyilvánosságra vonatkozó előírást, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. (Az OVB ülései nyilvánosak nemcsak a sajtó, hanem bármely állampolgár előtt.)
Az LB hétfőn hozott végzése szerint helyes az a gyakorlat, hogy az OVB közzéteszi meghívóját, de jogszabály közzétételi kötelezettséget nem ír elő. “Az ülés nyilvánossága nem jelenti azt, hogy meghívót kell küldeni minden egyes ülésre a választópolgárnak” – foglalta össze az LB.
A beadványozók kifogásolták, hogy az OVB az EP-választás eredményét szerintük jogszabályellenesen az eredmény-megállapításról szóló határozatának mellékletében foglalta össze. Kifogásolták azt is, hogy a honlapon közzétett határozathoz – a határozatban foglalt utalás ellenére – nem kapcsolódik melléklet, ezzel pedig az OVB szerintük megsértette a határozat közzétételére vonatkozó jogszabályi előírást.
Az LB a kérelmezőkkel egyezően eljárási hiányosságként megállapította, hogy az interneten közzétett határozatnál annak ellenére nem jelenik meg a jegyzőkönyv, hogy az a határozat mellékletét képezi. Ez azonban az LB szerint az érdemi döntést nem érinti, “a jegyzőkönyv egyébként a nyilvános eljárás része, bárki által megtekinthető”. Tehát ez az eljárási hiányosság az LB szerint nem zárta el az állampolgárokat a jogorvoslat lehetőségétől.
A kérelmezők szerint az OVB-nek határozatában konkrétan meg kellett volna állapítania, hogy mi volt a választás eredménye, azaz a jelölőszervezetekre a választópolgárok hány érvényes szavazatot adtak le, és a leadott szavazatok alapján a listát állító pártokat hány mandátum illeti meg. Ezért azt kérték az LB-től, hogy egészítse ki az OVB eredménymegállapító határozatát. Az LB hétfői végzése szerint viszont a jegyzőkönyv az OVB határozatának szerves részét képezi, a tényállást az OVB a jegyzőkönyv tartalma alapján teljes körűen feltárta.
A bírósághoz forduló magánszemélyek azt is kifogásolták, hogy az OVB a választás eredményének megállapítása során nem vizsgálta és határozatában meg sem említette a választás napján megvalósult, kirívóan nagy számú kampánycsend-sértéseknek a választás eredményére gyakorolt hatását.
Az LB ezzel kapcsolatban megállapította: az OVB a kampánycsenddel összefüggő minden egyes kifogást elbírált, az eredmény megállapításánál pedig a kampánycsendsértések értékelését sem a választási eljárásról szóló törvény, sem az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvény nem írja elő.
A magyarországi EP-választáson 2 921 779 választópolgár jelent meg az urnák előtt. Az érvényes szavazatok száma 2 896 179 volt, a mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos határ 144 808 voks volt. Ez alapján mandátumszerzésre jogosult a Fidesz-KDNP listája (1 632 309 szavazat), az MSZP listája (503 140 szavazat), a Jobbik listája (427 773 szavazat) és az MDF listája (153 660 szavazat). A Fidesz-KDNP 14 mandátumot szerzett, az MSZP négyet, a Jobbik hármat, az MDF pedig egyet. Az elért szavazatok alapján nem jogosult mandátumszerzésre az LMP-HP listája (75 522 szavazat), az SZDSZ listája (62 527 szavazat), a Munkáspárt listája (27 817 szavazat) és az MCF Roma Összefogás listája (13 431 szavazat).
Az Európai Unió 27 tagállamában június 4-e és 7-e között tartották az európai parlamenti választásokat. Magyarország 22 képviselőt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező 736 tagú testületbe.
