Májusban elkezdődtek a 2009-es Zöld Kommandó akciósorozat helyszíni ellenőrzései, amelyek célja az illegális autóbontók felszámolása. Az első egy hónapban összesen 151 telephelyet ellenőriztek a zöldhatóságok, 17 esetben volt szükség az illegálisan végzett hulladékkezelési tevékenység azonnali megtiltására, 2 esetben büntetőeljárás kezdeményezésére, további 15 esetben felszólításra.
Az ellenőrzések kapcsán bírság kiszabása, kötelezés kiadása összesen 73 esetben várható. Május végéig közel 10 tonna hulladékra 800 ezer forint bírságot szabtak ki a felügyelőségek.
Hazánkban évente mintegy 120-130 ezer roncsautó keletkezik, ennek azonban csak kevesebb, mint a fele kerül regisztrált autóbontóba. A többi olyan helyen végzi, ahol illegális szétbontásuk veszélyezteti a környezetet: becslések szerint ma mintegy 1200-1300 illegális autóbontó működhet. A Zöld Kommandó célja ezek felszámolása, és a zöldbűnözés visszaszorítása – hangsúlyozta az akció indulásakor Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
Május elején a területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek az előkészítő szakasz befejezését követően megkezdték a helyszíni ellenőrzéseket. 113 ellenőrzésben a közlekedési hatóság, a rendőrség, az APEH, a VPOP, illetve az önkormányzat is részt vett, emellett 38 önálló zöldhatósági ellenőrzésre is történt. A hatóságok 33 esetben részt vettek a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alatt, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség koordinálásával lefolytatott „Kikelet II. akcióellenőrzések” autóbontási tevékenységet vizsgáló helyszíni szemléjén is.
A májusi ellenőrzések során 17 esetben volt szükség az illegálisan végzett hulladékkezelési tevékenység azonnali megtiltására, 2 esetben büntetőeljárás kezdeményezésére, további 15 esetben felszólításra. Az ellenőrzések kapcsán bírság kiszabása, kötelezés kiadása összesen 73 esetben várható. Május végéig közel 10 tonna hulladékra 800 ezer forint bírságot szabtak ki a felügyelőségek. Közvetlen környezetkárosítást 2 esetben tárt fel a hatóság.
A nagyrészt lakossági, kisebb részben az önkormányzat részéről érkező, jellemzően magánszemélyek engedély nélküli autóbontására vonatkozó bejelentések esetében, a helyszínen gyakran nem bizonyítható az illegális gépjármű-bontás, hulladékkezelés (még abban az esetben sem, ha feltételezhetően esetenként folyik ilyen tevékenység).
Az engedéllyel rendelkező autóbontók esetében a jellemző problémák az adminisztrációs hiányosságok, a nyilvántartás illetve az adatszolgáltatás körében tapasztalt hiányosságok. A bontásra átvett gépjárművek és a bontás során keletkezett hulladékok esetében egyre ritkább a nem megfelelő, műszaki védelem nélküli tárolás, ami a rendszeres ellenőrzéseknek is köszönhető.
