A politikai csatákból teljesen ki kell hagyni az igazságszolgáltatást – figyelmeztetett Sólyom László köztársasági elnök az ügyészség napja alkalmából tartott keddi ünnepségen Budapesten, az igazságügyi palotában.
Kiemelkedően fontos az ügyészség független és pártatlan működéséről beszélni, ha egyrészt az alapjogok védelmére különös szükség van, másrészt ha az ügyészség pártatlan működését kétségbe vonják – mondta az államfő. “Ma ilyen helyzet van” – jegyezte meg Sólyom László.
Hozzátette: 2006 ősze óta szinte minden beszédében hangsúlyoznia kellett, hogy bizonytalan, kiélezett vagy válságos helyzetben az alkotmányos alapjogok jelentik a végső menedéket és biztosítékot. Óriási az ügyészség és a bíróságok felelőssége abban, hogy akkor is szilárdan fenntartsák ezek érvényesülését, amikor “a politika vagy más állami szervek érdekei mást kívánnak, vagy cselekedetei más utat követnek”.
Az államfő kiemelte: az ügyészség politikai részrehajlással való megvádolása politikusok, kormányzati tisztviselők részéről, vagy ennek más módon való sejtetése nemcsak az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom aláásására alkalmas, de egyben kísérlet arra, hogy politikai szempontok szerint befolyásolják az ügyészség eljárását.
Sólyom László megemlítette, hogy márciusban Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök nyilvánosan kétségbe vonta az ügyészség és a bíróságok pártatlanságát, ám állításának alátámasztására azóta sem említett egyetlen konkrét példát sem. A köztársasági elnök visszaidézte akkori televíziós nyilatkozatát, melyben leszögezte: “nem szabad megengedni ilyen kijelentéseket“.
Kitért arra is: az ügyészség elleni politikai támadások nem értek véget Gyurcsány Ferenc távozásával, továbbá az is veszélyezteti az ügyészség pártatlanságába vetett bizalmat, ha egy ellenzéki párt eljárásokat helyez kilátásba hatalomra kerülése esetére. Holott az ügyészségnek bűncselekmény gyanúja esetén nyilvánvalóan kötelessége eljárni, attól teljesen függetlenül, ki van hatalmon.
“Ha pedig arról van szó, hogy bizonyos, későbbi eljárást megalapozó tényekre például csak egy kormányváltás után derülhet fény, ezt szabatosan meg kell különböztetni még annak látszatától is, hogy az ügyészséget a feljelentő kiléte befolyásolhatja az eljárásban” – mondta.
“Vissza kell utasítani a pártatlanság és függetlenség megkérdőjelezését, származzon az bármilyen oldalról és szándékból” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Mint mondta, az igazságszolgáltatást politikai részrehajlással vádolni olyan súlyos állítás, hogy annak még a gyanúját is csak szilárd bizonyítékokkal alátámasztva szabad felvetni, hiszen az a jogállamiság alapját érinti. Az effajta fellépések egy olyan politikai kultúrából fakadnak, amely feltételezi, hogy konkrét ügyben a politikus “beszélhet az ügyésszel” vagy “üzenhet neki” – közölte Sólyom László.
Hozzátette: e kultúra megnyilvánulása, amikor országgyűlési képviselők bejelentkeznek a legfőbb ügyésznél, vagy amikor a gyanúsított és a nyomozó rendőr, sőt egy minisztériumi alkalmazott között kerül szóba, hogy beszélni kellene az ügyésszel, adott esetben a legfőbb ügyésszel.
Ugyanakkor a mai politikai kultúrában és körülmények között az ügyészségnek is elsőrendű feladata és alapvető érdeke, hogy pártatlanságát minden szempontból körültekintően vigyázza. Még annak is igyekezzen elejét venni, hogy bármilyen befolyásolást belemagyarázhassanak eljárásába. Ezért nagyon fontos a kommunikáció, a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása, különösen a nagyobb érdeklődést kiváltó ügyekben – mondta Sólyom László.
Az ügyészség napját 1991 óta ünneplik, annak emlékére, hogy 1871. június 10-én hirdették ki az egységes, centrálisan felépített, a bíróságoktól független államügyészségről szóló törvényt. Az Országgyűlés 2005. november 23-án, az ügyészségi törvény módosításában ezt a napot munkaszüneti nappá nyilvánította az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.
Sólyom László beszéde teljes terjedeleben itt olvasható.
