Ötpárti egyetértéssel várhatóan még ez év őszén a parlament elé kerül az a kereskedelmi etikai törvényjavaslat, amely felváltja az élelmiszeretikai kódex eddigi, önkéntességen alapuló szabályozását – tájékoztatta Herbály Imre (MSZP) országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke kedden Budapesten az MTI-t.
A honatya elmondta: a parlamenti pártok szakértői azért döntöttek úgy, hogy törvényben szabályozzák a kereskedelmi etika alapvető normáit, mert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárás alá vonta az élelmiszeretikai kódexet.
Herbály Imre beszélt arról is, hogy a parlamenti pártok szerint az is a törvény megalkotása mellett szól még, hogy a versenyfelügyeleti eljárás 180 napig is elhúzódhat, amelyet további kétszer 180 nappal meg lehet hosszabbítani. Ezt az időt pedig túl soknak találták – jegyezte meg.
A parlamenti pártok pedig – mint mondta – ezért úgy vélték, hogy tovább kell lépni, és a korábban született országgyűlési határozat szellemében törvényt kell alkotni a kereskedelmi etikai magatartásról. Annak érdekében pedig, hogy e törvény jogilag minden szempontból alátámasztható legyen, módosítják a versenytörvényt és a kereskedelmi törvényt, valamint, ha szükséges, az agrárrendtartási törvényt is.
Az MSZP-s országgyűlési képviselő utalt arra is, hogy a parlamenti pártok úgy vélik, hogy a kereskedelmi etikát szabályozó törvény elősegíti majd a magyar áruk minél szélesebb körű megjelenését a kereskedelemben és az úgynevezett visszatérítések minimalizálását is. Bár elismerte, hogy a törvényben nem lesz benne az etikai kódexben szereplő kitétel, hogy a nagy áruházláncok polcain 80 százalékban magyar árunak kell lennie.
Herbály Imre utalt rá, hogy mivel az Országos Kereskedelmi Szövetség jelezte: az élelmiszeretikai kódexben foglaltakat a GVH eljárásának befejezéséig nem kívánja alkalmazni, a parlamenti pártok levélben kérik az etikai kódex aláíróit – azaz a termelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket -, hogy a kódexben foglalt, önként vállalt etikai normákat tartsák be.
