Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. június 8-i ülésén elfogadott végzésében döntött Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének az Alkotmány értelmezésére irányuló indítványáról.
Az indítvány egyrészt a gyűlöletbeszéd, másrészt a bírákkal szembeni véleménynyilvánítás alkotmányos korlátainak kérdésében kérte az Ab absztrakt alkotmányértelmezését, utalva a joggyakorlat bizonytalanságaira. Az Ab – korábbi gyakorlatával egyezően – úgy döntött, hogy az indítvány elbírálására elvont alkotmányértelmezési eljárásban nincs hatásköre, mert az alapjogokat az Alkotmány szerint csak törvény korlátozhatja, így a szólásszabadság korlátairól csak a korlátozó törvény ismeretében lehet állást foglalni. Enélkül az Ab a törvényhozó helyett hozna jogalkotói döntéseket. Ugyanígy a bírói gyakorlat egységesítése sem az Ab hatásköre. Ezért az indítványt az absztrakt alkotmányértelmezési eljárás előfeltételeinek hiányában visszautasította. Az Ab ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az indítvány lényeges alkotmányjogi kérdéseket vet fel. Ezért röviden áttekintette a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tartalmáról, korlátozhatóságáról szóló, mintegy két évtizedes gyakorlatának meghatározó döntéseit. Többek között utalt a 96/2008. (VII. 3.) AB határozatára, amely az indítványban felvetett egyes kérdésekben, különösen a közösségek méltóságával kapcsolatosan – a Polgári törvénykönyv módosítása kapcsán – már állást foglalt.
Az Ab elmúlt években többször foglalkozott a véleményszabadság alkotmányossági kérdéseivel, így tavaly júniusban is, amikor az államfő két, előzetes normakontrollra irányuló indítványára válaszolt. A Polgári törvénykönyvnek a személyhez fűződő jogok védelmét kiegészítő szabályozásával kapcsolatosan érintette a volt főbíró által felvetett alkotmányértelmezési kérdéseket is. A testület ebben a döntésében hangsúlyozta: „a gyűlöletbeszéd kapcsán a sérelmet szenvedő személy és a társadalom ma sem eszköztelen. A büntetőjog, a közigazgatási jog és a személyhez fűződő jogok védelmét garantáló polgári jog is rendelkezik azokkal a jogi eszközökkel, amelyek alanyi jogsérelem esetén jogvédelmet biztosítanak.” A Büntető törvénykönyv módosításával összefüggésben pedig kifejtette: „Az állam elsőrendű kötelessége az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak tiszteletben tartása és védelme. Ez az alkotmányos parancs a gyűlöletbeszédet érintően különböző kötelezettséget ró a jogalkotókra, a jogalkalmazókra és a politikai élet alakítóira. A törvényhozónak meg kell alkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a társadalmi együttélést megnehezítő és egyúttal jogsérelemmel járó gyalázkodó, becsmérlő közlésekkel szembeni fellépést. A jogalkalmazók kötelessége a jogrendszer meglévő, a becsületsértést és a közösség elleni izgatást szankcionáló normák alkalmazása. A politikai élet alakítóinak pedig következetesen meg kell nyilvánulniuk a kirekesztő nézetekkel szemben.”
Az alkotmányértelmezési indítvánnyal összefüggésben érdemes még megjegyezni, hogy a gyűlöletbeszéd ügyében jelenleg is van az Ab előtt előzetes normakontrollra irányuló államfői indítvány. Sólyom László köztársasági elnök tavaly november 26-án fordult a testülethez az emberi méltóságot sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvény véleményezését kérve. Az Ab várhatóan ősszel dönt ebben az ügyben.