A csődeljárás során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet – így definiálja a hétfőn elfogadott csődtörvény-módosítás a megrendült cégek reorganizációját célzó csődeljárást.
A csőd- és a felszámolási eljárásról szóló törvény eddig is ismerte a reorganizációs célú csődeljárást, de a gyakorlatban ezek száma elenyésző, a helyettük lefolytatott felszámolási eljárásokban viszont a hitelezők követeléseik alig néhány százalékához jutnak hozzá.
Az új szabályok szerint a csődeljárást az adós – a megrendült gazdálkodású, fizetésképtelen cég – valamint a hitelezője is kezdeményezheti. Amennyiben az adós kéri a csődeljárást – ezt nevezik öncsődnek – akkor a bíróság egy munkanapon belül elrendeli az ideiglenes fizetési haladékot, amit közzétesz a Cégközlönyben. A Cégközlönyben – amely csak elektronikusan jelenik meg – minden nap 0 órakor jelennek meg a közlemények, ekkortól kezdődik a csődeljárással járó fizetési moratórium, és a cégnek ekkortól a neve mellett kötelező feltüntetni a “cs.a” toldatot, amely a csődeljárás alatt állást jelenti.
A hitelező akkor indíthat csődeljárást, ha az adós a fizetés lejártát követő 15 napon belül sem fizetett, kötelezettségét nem vitatta, és a hitelezői felszólításnak sem tett eleget. A hitelező ilyenkor választhat a csőd- vagy a felszámolási eljárás között. Ha a csődöt választja, akkor tovább tart a csődeljárás elrendelése, mint öncsőd esetén. A bíróság 5 munkanapon át vizsgálhatja a kérelmet, és ha hiányos, akkor ennyi időt szab a pótlásra. Ezt követően 5 munkanapon belül megküldi a kérelmet az adósnak, akinek 15 munkanapja van nyilatkozata megtételére. Amennyiben az adós nem vitatja a kérelmet, a bíróság újabb 8 munkanapon belül hozza meg a csődeljárásról szóló végzést.
Ha a bíróság – bármelyik fél kérelmére – elrendeli a csődeljárást, akkor az adós céget 90 napos fizetési moratórium illeti meg. A hitelezőknek pedig 30 napon belül kell bejelenteniük a követeléseiket. Az adós közvetlenül és egy országos napilapban feladott hirdetésben is értesíti a bejelentésről a hitelezőit. A fizetési haladék alatt is fizetni kell azonban a munkabéreket, azok közterheit, a közüzemi díjakat, a bankszámla költségét és az áfát.
A csődeljárásba – a bíróság kirendelésére – bekapcsolódó vagyonfelügyelő hagyja jóvá az adós cég új kötelezettségvállalásait, feladata, hogy a társaság a veszteségét mérséklően működjön. A cég vezetői és a vagyonfelügyelő együtt dolgozzák ki a fizetőképesség helyreállítását – a reorganizációt – célzó programot.
Az adósnak a csődeljárás indulásától számított 45 napon belül kell összehívnia a hitelezőket, egyezségi tárgyalásra. Ezen engedményeket, fizetési könnyítéseket adhatnak az adósok, sőt követelésük egy részéről is lemondhatnak. Minden 100 ezer forintnyi követelés ér egy szavazatot (aki ennél kevesebbet követel, az is kap egy voksot). Külön csoportot alkotnak a biztosított – például jelzálogjoggal rendelkező – illetve a nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezők. Mindkét csoport külön szavaz a reorganizációról, és amennyiben mindkét csoportban igent mond a hitelezők többsége, akkor a program végrehajtható, ellenkező esetben felszámolásba megy át a cég.
A módosítás sok ponton érinti a felszámolási eljárást is. Például a felszámolót nem a bíró jelöli ki, hanem az elektronikus rendszer, mégpedig véletlen kiválasztással. Új szabály az is, hogy a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást, ha az adós minden tartozását kifizette. Erre például úgy kerülhet sor, hogy a tulajdonosok rendezik a hitelezők követeléseit.
A törvény legtöbb új szabálya szeptember első napján lép hatályba. Jövő év közepétől a csőd- és felszámolási eljárásokban teljes lesz az elektronikus ügyintézés.
