Döntött a két országos kereskedelmi rádiófrekvencia pályázatának kiírásáról a médiahatóság – tudta meg a csütörtöki ülés egyik résztvevőjétől az MTI. A Sláger és a Danubius Rádió műsorszolgáltatási jogosultsága november közepén jár le. Mind a koncessziós díjat, mind a magyar zene arányát sokallja a Sláger Rádió vezérigazgatója.
Az MTI információi szerint hét évre szóló pályázat ötvözi a fix koncessziós díjas és az árbevételhez igazodó rendszert: az első évre 350 és 700 millió forint közötti összeggel licitálhatnak az indulók, a későbbiekre pedig – egy fix, 200 milliós összeg mellett – nettó árbevételük 10-15 százalékát kell megajánlaniuk; az árfaktor összesen 45 százalékos súllyal esik latba a döntésnél.
Az összpontszám egyötödét lehet megszerezni a magyar zene arányára tett vállalással, ennek azonban a teljes műsoridőben és a nappali időszakban is el kell érnie a 25 százalékot a közlés szerint; ugyanekkora súlyt kap az értékelésben a kulturális, civil és környezetvédelmi tartalmak szerepeltetése.
A műsorszolgáltatási tapasztalatra tíz, a kiegészítő szolgáltatásokra legfeljebb öt százalékot lehet kapni; az MTI információja szerint a médiahatóság – a szükséges egyszerű többség helyett – kétharmados arányban fogadta el a szempontrendszert.
Heal Edina, a Sláger Rádió vezérigazgatója szerint “eszméletlenül magas az ár”, hiszen a jelenlegi, 200 millió forint körüli koncessziós díjat is csak nagy nehézségek árán tudják kigazdálkodni az országos kereskedelmi adók, amelyeknek az idén várhatóan mintegy 30 százalékos bevétel-csökkenéssel kell majd szembesülniük, így hosszú távon ez a konstrukció nem látszik kifizetődőnek.
A magyar zene elvárt aránya kapcsán úgy nyilatkozott, azokkal “csak olyan rádiót lehet csinálni, amelyről máshová fognak kapcsolni a magyar hallgatók”; közlése szerint “természetesen” versenybe szállnak, és igyekeznek meggyőzni a döntéshozókat kifogásaik alapos voltáról.
(Az ORTT év elejétől április közepéig tartó összegzése szerint a Danubius Rádióban 30, a Sláger Rádióban 25 százalék volt a hazai dalok aránya, míg a Magyar Rádió Kossuth adóján 74, a Petőfin 23, a Rádió1-hálózat vizsgált adóin 1 százalék körüli volt ez a mutató.)
A médiatörvény előírásai szerint 14 hónappal a műsorszolgáltatási jogosultság lejárta előtt jeleznie kell a működtető társaságnak a megújítás iránti igényét. Ha ez nem történik meg vagy nincs helye újrázásnak, a lejárat előtt 12 hónappal meg kell pályáztatni a sávtartományt – csakhogy a döntést több körülmény is hátráltatta.
Egyfelől nem volt egyértelmű, hogy a kilencvenes években nyert hétéves – öt esztendővel már meghosszabbított – koncesszió lejárta után mi a teendő: lehet-e ismét újrázni vagy pályáztatni kell. Erről ugyanis nem rendelkezik a médiatörvény, a köztársasági elnök pedig az előző év utolsó napjaiban előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalta azt a jogszabály-módosítást, amely újrázási lehetőséget adott volna a két adónak.
