A június 7-ei európai parlamenti (EP) választásra 4,1 milliárd forintot biztosított az Országgyűlés, a költségek egyharmadát a helyi és területi választási szervek személyi kiadásai és járulékai adják. A pártok olcsóbbá tehetik a választást, ha a szavazatszámláló bizottságokba delegáltakat küldenek.
Az Országgyűlés a 2009. évi költségvetésben már rögzítette, hogy az EP-választás költségére 4,1 milliárd forintot szán.
Az Országos Választási Iroda (OVI) tájékoztatása szerint ebből a helyi és területi szervek dologi kiadására 807 millió forintot terveznek. Ezt a pénzt a helyi hirdetményekre és tájékoztató kiadványokra, a szavazókörök infrastruktúrájának biztosítására (telefonra, villamosenergia-szolgáltatásra, takarításra), a helyi választási iroda szavazásnapi működtetésére, a választói névjegyzék elkészítésére, az ajánlószelvények és értesítők borítékolására és postázására lehet például fordítani.
A helyi és területi szervek személyi kiadásaira és járulékaira 1,34 milliárd forintot tervezett az OVI. Ennek nagyobb része a szavazatszámláló bizottságok (szszb) tagjainak díja és az ezt terhelő járulék. Az országban csaknem 11 ezer szavazókörben lehet majd szavazni, a szavazatszámláló bizottságok választott tagjai bruttó 15 ezer forintot kapnak, amelyek járulékkal terhelve átlagosan 19 ezer forintot jelentenek szszb-tagonként. Ezek az szszb-tagok a szavazás előtt oktatáson, felkészítésen vesznek részt, a szavazás napján hajnaltól a szavazatok összeszámlálásig a szavazókörben vannak és segítenek a választás lebonyolításában.
Egy-egy szavazatszámláló bizottságban legalább három választott tag van, és minden szszb mellett dolgozik egy jegyzőkönyvvezető is, ez összesen 44 ezer ember. Előírás, hogy a szavazatszámláló bizottságok legalább öttagúak, a plusz két tagot a választáson induló pártok delegálhatják. Ha nem delegáltak a szükséges számban póttagot, akkor választott póttagokat kell bevonni, a tapasztalatok szerint legalább szavazókörönként egyet, így már 55 ezer ember munkadíja és annak járulékai terhelik a költségvetést, ami összességében több mint egymilliárd forint. A pártok tehát olcsóbbá tehetik a választást, ha valamennyi szszb-be küldenek delegáltat.
Azokban a szavazókörökben, ahol a nem a lakóhelyükön, ezért igazolással szavazók adhatják le voksaikat, a szavazatszámláló bizottságok héttagúak, ez tovább növeli a személyi kiadásokat.
A külképviseleti kiadásokra 100 millió forintot tervez az OVI. Ebből a pénzből fedezik a mintegy 100 külképviseleten lebonyolított szavazás dologi és személyi kiadásait.
Az OVI a központi kiadásokra 740 millió forintot tervez. Ebből finanszírozza a szavazólapok nyomtatását, a központi tájékoztatás kiadványait, a választás lebonyolításában közreműködők oktatását, valamint az Önkormányzati Minisztérium épületében a választási központ működtetését.
Informatikai kiadásokra további 1,1 milliárd forintot szán az iroda, így az összes tervezett kiadás 4,1 milliárd forint. Szakemberek szerint a magyar választás nem pazarló, de nem olcsó.
