Beválasztották Magyarországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába kedden – közölte Szelestey Lajos külügyi szóvivő.
Magyarország a kelet-európai csoport tagjaként indult a választáson, ahol a csoport rendelkezésére álló két helyért Azerbajdzsánnal és Oroszországgal kellett versengenie – írta közleményében a külügyi szóvivő. New Yorkban a világszervezet közgyűlésének szavazásán Magyarország sikeresen szerepelt és Oroszországgal együtt már az első körben bekerült az ENSZ legfontosabb – 47 tagú – emberi jogi testületébe – tette hozzá Szelestey Lajos.
Emlékeztetett: a magyar kormány 2006-ban döntött úgy, hogy versenybe száll az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagságáért a 2009-12-es időszakra.
A poszt elnyerésének szándéka komoly feladat elé állította a magyar diplomáciát, amely a lobbizás során megpróbálta világossá és egyértelművé tenni Magyarország legfontosabb emberi jogi céljait, elképzeléseit a hároméves tagság idejére – mutatott rá.
Hozzátette: a kampányban sikerült meggyőzni a tagállamokat arról, hogy Magyarország sokrétű, aktív nemzetközi szerepvállalása – különös tekintettel arra a nemzetközi központra, amelyet Budapesten állítanának fel a népirtás és a súlyos emberi jogsértések megelőzéséért – nemcsak a nemzeti és közép-európai érdekeket, hanem a világ távolabbi részeiben kialakuló krízisek megoldását is szolgálhatja.
Göncz Kinga akkori külügyminiszter tavaly augusztusban egy emberi jogi konferencián beszélt arról, hogy Nemzetközi Népirtás Elleni Központ megalakítását tervezi Magyarország; a budapesti intézet célja egyebek mellett a világban kialakuló konfliktusok előrejelzése lenne. A tárcavezető elmondta, egyelőre nem tudni, mikor alakulhat meg a központ, s azt sem, mekkora lehet az intézet költségvetése.
Margaret Sekaggya, az ENSZ-nek az emberi jogvédők helyzetével foglalkozó különmegbízottja elmondta: támogatja az elképzelést, mert a központ megalakítása felhívhatja a figyelmet a problémára és előre jelezheti a konfliktusokat.
