Megszűnik a 13. havi nyugdíj július 1-től. Az Országgyűlés 199 igen, 163 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett fogadta el a nyugdíjszabályok módosítását tartalmazó csomagot. A Fidesz és a KDNP kérésére erről a képviselők egyenként, név szerint szavaztak.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítása szerint 13. havi nyugdíj második, novemberben esedékes részletét idén már nem folyósítják. Ehelyett bevezetik a nyugdíjprémiumot, amelynek az összege csak akkor éri el a mai 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget – maximum 80 ezer forintot – ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot. Nyugdíjprémiumot akkor fizetne a kormány leghamarabb, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet.
A döntés értelmében megváltoznak a nyugdíjindexálás, vagyis az évenkénti nyugdíjemelés szabályai is: amennyiben a GDP-növekedés 3 százalék alatt marad, a fogyasztói áremelkedés mértékében nőnek a nyugdíjak. Ha 3 és 4 százalék között van a GDP-növekedés, a nyugdíjemelésben 80-20 százalék lesz az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés aránya, 4 és 5 százalék között pedig ez az arány 60-40 százalék lesz. Ha a GDP-növekedés eléri az 5 százalékot, akkor lehet ismét 50-50 százalék a nettó átlagkereset-emelkedés és az infláció aránya, ami annyit jelent, hogy a Gyurcsány-kormány által tervezetthez képest 1 százalékkal megemelték a gazdasági növekedési ütemet.
Emelkedik a nyugdíjkorhatár évente hat hónappal; ez a lépés először az 1952-ben születetteket érinti: az irányadó korhatár tekintetében így 2014-ben kezdődne az emelés, de az előrehozott nyugdíj miatt lesznek olyanok, akiket ez a változás már 2012-től érint.
Változnak az előrehozott nyugdíj szabályai is: az 1950-ben született férfiak és 1952-ben, vagy 1953-ban született nők, akik betöltötték a 60., illetve 59. életévüket, és 40 éves szolgálati idővel rendelkeznek, előrehozott nyugdíjat kaphatnak.
Ugyancsak jogosultak előrehozott nyugdíjra – amennyiben megvan a 40 év szolgálati idejük – az 1954-es nők 60 éves 183 napos korukban, az 1955-ösök 61 évesen, az 1956-osok 61 éves 183 napos korukban, az 1957-esek 62 évesen, az 1958-asok 62 éves 183 napos korukban, az 1959-esek pedig 63 éves korukban. A zárószavazás előtt az alkotmányossági problémák kiküszöbölésére elfogadott módosítás értelmében előrehozott nyugdíjra jogosultak azok a férfiak is, akik legalább 42 év szolgálati idővel rendelkeznek, és betöltötték a 60. évüket, ha 1952-ben, illetve 1953-ban születtek. Az 1954-esek 60 éves, 183 napos korukban kérhetik az előrehozott nyugdíjat.
A parlament e lépések mellett döntött arról is, hogy a 2009-es nyugdíjkorrekciót átütemezik jövő évre, és elhagyják a 2010-est.
A 13. havi nyugdíj megszüntetésére igennel szavaztak az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők, ugyanakkor egyedüli szocialistaként nemmel szavazott Warvasovszky Tihamér, székesfehérvári polgármester, aki korábban nem írta alá a Bajnai Gordon miniszterelnök tervezett intézkedéseit tartalmazó támogató nyilatkozatot sem. Egy másik MSZP-s politikus, Farkas Imre pedig tartózkodott. Ő korábban az egészségbiztosítási pénztárakról szóló, később visszavont törvényt sem szavazta meg.
A nyugdíjváltoztatásokra nemmel szavaztak a fideszes és a KDNP-s képviselők, valamint a volt MDF-esek közül Almássy Kornél, Katona Kálmán, Pettkó András, Csáky András és Hock Zoltán.
A többi volt MDF-es frakciótag viszont tartózkodott: így Dávid Ibolya pártelnök, Herényi Károly volt frakcióvezető, Lengyel Zoltán, Dragon Pál és Csapody Miklós is. Szintén tartózkodott a volt fideszes, most független Császár Antal, aki csatlakozhat egy esetleg újjáalakuló MDF-frakcióhoz. Ugyancsak tartózkodott Gyenesei István független képviselő, volt önkormányzati miniszter, akit szintén megkeresett az MDF.
A szavazásnál nem volt jelen Szili Katalin házelnök, valamint Szirbik Imre, Karsai József és Szabó Gyula MSZP-s képviselők, a fideszes Selmeczi Gabriella és Nagy Sándor, a KDNP-s Medgyesszay László, az SZDSZ-es Eörsi Mátyás és Kovács Kálmán, valamint Vas János és Karsai Péter volt MDF-es független képviselők.
Lamperth Mónika, MSZP-s képviselő, volt önkormányzati miniszter nem volt jelen, amikor a nevét olvasták, később felment az elnöki pulpitusra azzal, hogy szeretne szavazni, de erre már nem volt lehetősége.
Nem szavazott az elnöklő Lezsák Sándor sem.
