Újabb szakértői egyeztetést kíván kezdeményezni az igazságügyi tárca a kárpótlási törvénytervezetről, amelynek alapján kártalanítást fizetnének a második világháborút követő csehszlovák-magyar lakosságcsere veszteseinek – tájékoztatott az Országgyűlési Biztosok Hivatala a miniszter levele alapján pénteken.
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter közlése szerint 1992 óta 12 változat készült el a kárpótlási törvénytervezetből. A kárpótlás azonban kizárólag az elvett vagyonért járna és csak részleges lehet – hivatkozott a hivatal az állampolgári jogok országgyűlési biztosának megkeresésére írt válaszlevélre.
Az ombudsmani hivatal közleményben emlékeztetett arra: létrehozása óta több panaszos sérelmezte, hogy a magyar állam nem teljesíti a párizsi békeszerződésben foglalt kárpótlási kötelezettségét, nem nyújt kárpótlást a lakosságcsere következtében elvesztett javakért. Az országgyűlési biztosok a tevékenységükről készült éves beszámolókban rendszeresen kitértek arra, hogy az Alkotmánybíróság döntései ellenére máig nem született meg a törvény, ezért nem fejezhető be a kárpótlási folyamat. A törvényjavaslatot az Országgyűlés 2009. évi tavaszi ülésszakának törvényalkotási programja sem tartalmazza, ezért fordult Szabó Máté a miniszterhez.
Draskovics Tibor válaszlevelében a tervezett szakértői egyeztetések mellett arról is írt, hogy a kárpótlás szabályozását több körülmény nehezíti. Ilyen például, hogy igen sokrétűek az igények. A törvényjavaslat csak a tulajdon elvesztésének sérelmét orvosolná, és nem lehetne figyelemmel a személyes tragédiákra. Emellett hatvan év távlatából nehéz beszerezni a kárpótláshoz szükséges iratokat, más bizonyítékokat. Közelebbi adatok híján pedig nem becsülhető meg, mennyibe kerülne a törvény szerinti kártalanítás – válaszolta az ombudsmannak a miniszter.
A tárcavezető azt írta: a legutóbbi javaslatot a kormány első olvasatban megtárgyalta, döntött az előkészítés folytatásáról, amibe bevonták az érintett érdekképviseleti szervezeteket is. Velük azonban nem sikerült megállapodni, mert ők a korábbi vagyoni kárpótlások szabályozási elveitől lényegesen eltérő megoldás, a teljes körű kártalanítás, az eredeti állapot helyreállítása mellett érveltek – tette hozzá.
A miniszter a múlt és a jelen állapotait úgy összegezte az ombudsmannak írt levelében: “a parlamenti pártok képviselői által tudottan, több kormányzati ciklus óta húzódik a szabályozás, s miután valamennyi kormányzat mérlegelte egy új törvény hatásának politikai, társadalmi és gazdasági előnyeit, illetve hátrányait, ez ideig olyan következtetésre jutottak, amelynek eredményeként érdemi megoldás nem született”.
