Kifogással fordult az Internetes Demokrácia Pártja (IDE) az Országos Választási Bizottsághoz, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és az adatvédelmi biztoshoz a kis pártok esélyeinek korlátozása miatt.
Kifogásuk szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság (és a közvélemény) indokolatlanul és alaptalanul alkalmazza a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó szabályokat a politikai marketing tevékenységre. Az NHH ugyanis a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényre hivatkozva indított eljárást az Internetes Demokrácia Pártja ellen e-mailen keresztül folytatott politikai kampányuk miatt. A hivatkozott törvény azonban nem vonatkozik az elektronikus politikai marketing tevékenységre, a gazdasági reklámtevékenység kiterjesztése erre – az IDE álláspontja szerint – önkényes, diszkriminatív és sérti a kis pártok esélyegyenlőségét.
Az IDE kifogásolja, hogy az elektronikus politikai marketingtevékenység teljességgel szabályozatlan terület a magyar jogrendszerben, ezáltal jogi alap nélkül tarthatók sakkban és fenyegethetők több százezer forintos büntetéssel olyan kispártok, amelyek egyetlen forint állami támogatásban sem részesülnek, és nincs más lehetőségük önmaguk megismertetésére, mint az internet.
Az IDE anyagi helyzet szerinti politikai diszkriminációnak tartja, illetve – a párt álláspontja szerint – eredményét tekintve közvetett diszkrimináció valósul meg azáltal, hogy miközben a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a nagy pártok kéretlenül teleszórják a postaládákat drágán kinyomtatott szórólapokkal, illetve telefonhívásokkal zaklathatják a választókat otthonukban, az összehasonlíthatatlanul rosszabb anyagi kondíciókkal induló kis pártok számára súlyos pénzbírsággal fenyegetett tevékenységnek számít, ha pénzügyi erőforrást nem igénylő módon, e-mailben küldenek digitális szórólapokat elektronikus postaládákba.
Az IDE szerint súlyosan sérti tehát az esélyegyenlőséget, hogy a törvények, az állami támogatásnak köszönhetően jobb anyagi helyzetben lévő parlamenti pártoknak kedveznek, különbséget téve a hagyományos és az elektronikus postaládák között. Az internetes küldés lehetősége valóban demokratikus, hozzájárul(na) a pártok esélyeinek egyenlőségéhez, hiszen az pénz hiányában is kivitelezhető.
Az IDE kifogással élt az ellen is, hogy elektronikus politikai marketing tevékenység a kormánypárt feljelentése nyomán hiúsult meg. Álláspontja szerint a nagy pártoknak nem áll érdekükben, sőt határozottan ellenérdekeltek abban, hogy a kérdést megnyugtató módon szabályozzák. Az ő érdekeiket a tisztázatlan jogi helyzet szolgálja, az, hogy a komoly pénzbüntetés rémével távol tudják tartani a kis pártokat a politikai szerepvállalástól.
Az Internetes Demokrácia Pártja álláspontja szerint a kis pártok esélyegyenlősége megköveteli, hogy legalább a kampány időszakában lehessen politikai tartalmú digitális szórólapot küldeni nyilvánosan hozzáférhető elektronikus postaládákba, s ennek érdekében egyértelmű szabályozásra van szükség.
