A bűnügyi nyilvántartás eddigi egy részből álló rendszerét a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényjavaslat többfelé bontja – mondta előterjesztői expozéjában kedden a parlamentben Avarkeszi Dezső.
Az igazságügyi államtitkár elmondta, hogy az új javaslatot elsősorban arra való tekintettel alakították ki, hogy az Alkotmánybíróság a korábbi törvény több rendelkezését megsemmisítette.
Az új rendszert ismertetve azt mondta, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszer két részből, a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásból áll majd.
Kitért arra, hogy a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása egy különálló törzs létrehozását jelenti. Az államtitkár szerint az elkülönült elhelyezésnek garanciális okai vannak, illetve az adatgazdaságosságot szolgálja, hogy ugyanannak a személynek az adatai párhuzamosan több nyilvántartásban ne szerepeljenek.
Kitért arra, hogy a fényképeket jelenleg papíralapon, nehezen feldolgozható formátumban tartják nyilván. A jövőben a rögzítés viszont egységes módszerrel, elektronikusan történik majd.
A bűnügyi nyilvántartásról azt mondta, hogy az egymással össze nem kapcsolható egységekre tagozódik, magában foglalja a bűntettesek, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletűek, a büntetőeljárás hatálya alatt, valamint a kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartását.
Elmondta, hogy az ujj- és tenyérlenyomatokat, valamint a DNS-profilokat egy, az eddigiektől teljesen különálló, szakértői nyilvántartás tartalmazza majd.
Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat a szakértői nyilvántartásokhoz kapcsolódó, az Alkotmánybíróság által is kifogásolt hiányosságot szüntet meg azzal, hogy a nyilvántartásba kerülő minták mintavételi rendjét az eddigi rendeleti szint helyett törvényi szinten szabályozza.
Avarkeszi Dezső felhívta arra is a figyelmet, hogy kialakítják az EU bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott büntetések nyilvántartását.
Elmondta, hogy különböző nyilvántartások esetében szétválasztják az adatkezelői feladatokat. Ez annak az alapelvnek a megvalósulását is segíti, hogy az egyes adatok csak a hozzáférési jogosultsággal rendelkező személyek számára legyenek megismerhetők.
