Önálló törvény szabályozhatja a nemzetközi felsőoktatási intézmények magyarországi alapítását, működését, ha a parlament is elfogadja az erről szóló szabaddemokrata és szocialista indítványt. Az Országgyűlés oktatási bizottsága kedden – az ellenzék elutasító voksai mellett – zöld utat adott a javaslatnak.
Hankó-Faragó Miklós (SZDSZ), az egyik előterjesztő elmondta: a javaslat jelentős előrelépést eredményezhet a magyar felsőoktatás versenyképességének javításában. Ha azt nézik, hogy a világ felsőoktatási intézményi rangsorában Magyarország hol áll, nincs ok a büszkeségre, az első négyszázban nincs magyar intézmény, s az első hatszázban is csak kettő szerepel.
Tatai-Tóth András (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy van-e jogtechnikai akadálya annak, hogy a javasolt szabályozás a felsőoktatási törvénybe kerüljön. Furcsának nevezte, hogy van egy felsőoktatási törvény, amely mellett külön jogszabályt alkotnának két intézményre. (Jelenleg két ilyen egyetem működik Magyarországon: az Andrássy német nyelvű egyetem és a Közép-Európai Egyetem).
Hoffmann Rózsa (KDNP) azt mondta: folyamatosan azt hallani, hogy a hetven magyarországi felsőoktatási intézmény mennyire sok. Ez esetben indokolatlannak látszik szaporítani a számukat akár nemzetközi intézményekkel – mondta. Kitért arra, hogy a színvonalas oktatást kínáló magyar egyetemeken, mint például a Corvinuson, vagy a Semmelweis Egyetemen most is töméntelen számú külföldi hallgató van, s nincs akadálya külföldi professzorok meghívásának sem.
“Nem érdeke az országnak ki tudja milyen külföldi egyetemeket ide telepíteni”, amelyek egyetlen tekintetben, anyagi forrásaikat tekintve lesznek csak versenyképesek, lenyomva a magyar intézményeket – hangsúlyozta. A képviselő bántónak tartotta a magyar felsőoktatás globális negatív minősítését is.
Pánczél Károly (Fidesz) azokra a garanciális elemekre volt kíváncsi, amelyek megakadályozhatják a kóklerek megjelenését. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság jóváhagyása esetén eddig is lehetőség volt külföldi intézmények létesítésére. A javaslattal olyan szelepet nyitnának ki, amivel ezek alapítását megkönnyítenék, ugyanakkor az okot nem érti. Kíváncsi volt arra, hogy vizsgálták-e ennek hatását a magyar felsőoktatásra, lesznek-e a rendszerből kieső oktatók, s mi lesz a kisebb és kevésbé népszerű intézményekkel.
Mitől lesz jobb a magyar felsőoktatásnak, ha elfogadják a törvényjavaslatot? – kérdezte.
Magyar Bálint (SZDSZ) szerint nincs szükség külön garanciális elemekre, s rendben lévő, ha a törvényjavaslat nem válaszol más, egyéb kérdésekre. “Ha elmegyek a pedikűröshöz, a végén nem mondom neki, hogy kopaszodom” – jegyezte meg. A liberális politikus azzal számolt, hogy tovább csökken majd az állami felsőoktatási intézmények száma a bolognai folyamat kiváltotta spontán integráció hatására.
Kormos Dénes (MSZP) és Hankó-Faragó Miklós egyaránt arról beszéltek, remélik, hogy a javaslat a feladatukra alkalmatlan oktatók rendszerből való kikerülését eredményezi.
Hankó-Faragó Miklós azt mondta, hogy bűn ha olyan oktatók végeznek oktatási tevékenységet, akik erre alkalmatlanok.
Kormos Dénes szerint az oktatás ma kőkemény piaci és versenytényező az értékteremtő funkciója mellett.
Sándor Klára (SZDSZ) úgy látta: nem a versenytől kell félteni az intézményeket, hanem a színvonal romlásától. Ha vacak a külföldi egyetem, oda épeszű diák nem megy majd, különösen nem úgy, hogy a képzés költségét neki kell fizetnie – mondta.
