Fel kell gyorsítani az államháztartási rendszer strukturális átalakítását, erről a válságkezelő intézkedések mellett sem szabad elfeledkezni – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke kedden az Országgyűlésben.
Az átalakítás hatására átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá, ennél fogva hitelesebbé válna az állami működés, ami egyik kulcsa a hazai közbizalom mellett a külföldi befektetők, valamint a nemzetközi szervezetek bizalma visszaszerzésének – vélekedett az ÁSZ elnöke a szervezet 2008-as tevékenységéről szóló jelentés – és az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat – általános vitájában.
Úgy vélte, hogy az államháztartási rendszer átalakításához olyan nemzetgazdasági fejlesztéspolitika szükséges, amely széleskörű szakmai és társadalmi konszenzuson nyugvó stratégiára épül.
Az ÁSZ elnöke szerint a szervezet tevékenysége kezdete óta beleütközik abba az alapvető problémába, hogy nincs megfelelően tisztázva az állami szerepvállalás, nincsenek meghatározva az állami feladatok.
Utalt arra, hogy miközben jogi szempontból az önkormányzati gazdálkodás szinte korlátlan önállóságot élvez, a működés és a gazdálkodás pénzügyi feltételei nincsenek következetesen rendezve.
Kovács Árpád beszélt arról is, hogy 2008 végén az önkormányzatok bruttó adósságállománya 40 százalékkal meghaladta az előző év végi mértéket. Szavai szerint az eladósodás kockázata hosszabb távon mutatkozik meg, főként a megyei és a megyei jogú városok önkormányzatok körében.
Az ÁSZ szerint szükséges az önkormányzatok hatáskör-, feladat- és forrásszabályozásának teljes körű megújítása – fűzte hozzá.
Kovács Árpád kitért arra, hogy az ÁSZ múlt évi tevékenységének központi feladata volt a zárszámadás ellenőrzése mellett “a rendhagyó módon készült” 2009-es költségvetési törvényjavaslat ellenőrzése.
A kormány módosító javaslatához készült észrevételek a későbbiekben messzemenőkig megalapozottnak bizonyultak – hangsúlyozta.
Hozzáfűzte: a számvevőszék rávilágított a prognózisok kockázataira, elsősporban a gazdasági növekedés, illetve a visszaesés, a lakossági fogyasztás, a beruházások, a foglalkoztatottság tekintetében.