Nem az a kérdés, hogy a Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása a történelmi tények meghamisítása. Ostobaság. Nem is az a kérdés, hogy az antiszemita és rasszista nézetek hangoztatása bűn. Az antiszemitizmus és a rasszizmus is bűn. A kérdés az, hogy a Holocaust tagadására a büntetőjogi megtiltása és büntetése-e a megfelelő válasz – áll az EKINT közleményében.
Ha létrejön a politikai konszenzus, a magyar Országgyűlés valóban képes az Alkotmányt és a Büntető Törvénykönyvet úgy módosítani, hogy az Alkotmány szövegével összhangban álló büntetőjogi tilalmat fogalmazzon meg. Az azonban, hogy ez a lehetőség fennáll, még nem teszi a büntetőjogi szankcionálást megfelelő reakcióvá – véli az Eötvös Károly Intézet.
Törvényt módosítani gyors, olcsó és látványos. De van valaki, aki komolyan gondolja, hogy a Büntető Törvénykönyv pár soros kiegészítése megoldja a rasszizmus, az antiszemitizmus problémáját? Van valaki, aki komolyan gondolja, hogy a Holocaust-tagadás papíron szereplő tilalma el fog vezetni ahhoz, hogy az ilyen nézetek vallói lényegesen kevesebben lesznek? Ha az ilyen állításokat az állam üldözi, akkor gyanú fogja övezni a cáfolatot. Maga az állam kreálhat mártírokat a rasszistákból és az antiszemitákból, akiknek a hívei nézeteik kifejezésére meg fogják találni a még be nem tiltott más szavakat, és meg fogják találni a még be nem tiltott helyszíneket – áll az EKINT közleményében.
Az Intézet álláspontja szerint a büntetőjogi tilalom többet árt, mint használ. Nem arról van szó, hogy a gyűlöletre uszítókat ne kellene üldözni, hanem arról, hogy a történelmi tényeket meghamisítókat – ha uszítást nem követnek el – nem kell börtönnel fenyegetni. Véleményük szerint a mai középiskolás nemzedékben és a következő generációkban nem akkor lesz kevesebb antiszemita és rasszista, ha a parlamenti képviselők megszavaznak két törvénymódosítást. Hanem akkor, ha azt látják, hogy Magyarország szembenézett a II. világháborús borzalmakért viselt felelősségével. Akkor, ha szűkebb és tágabb környezetükben, az iskolában, a médiában és minden közszereplői megnyilatkozásban az antiszemitizmus, a rasszizmus szilárd erkölcsi elítélésével találkoznak. A zsidókkal, romákkal, és melegekkel szembeni gyűlöletet az így kialakítható zsigeri erkölcsi elítélés, és nem az aktuálpolitikai szándékoktól vezérelten farigcsált törvény képes megakadályozni – tartalmazza a közlemény.
Vannak olyanok, akik a büntetőjogi fellépést elutasítókat besorolják a Holocaust-tagadók sorába. Ez demagógia. Az EKINT elítéli Holocaust-tagadókat, az antiszemitákat, rasszistákat, de kiáll amellett, hogy mindenkinek joga van elmondani a gondolatait, akkor is, ha azok megvetendők.
