A polgári törvénykönyv (Ptk.) parlamenti zárószavazásának júniusra halasztását kezdeményezi az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) azért, hogy a szakemberek még egyszer áttekintsék a javaslatot – közölte a tárca.
Gadó Gábor, az IRM szakállamtitkára elmondta: a tavaly nyáron a parlamenthez benyújtott, mintegy 1200 paragrafusból álló javaslathoz több száz módosító érkezett, melyekről március végén szavazott az Országgyűlés.
Ezután a tárca elkészítette az egységes javaslatot, amelynek elfogadásához a parlamenti többség biztosított. Már többször ki volt tűzve a törvényjavaslat zárószavazása, a legutóbbi időpont éppen a jövő hét lett volna, ám most a tárca úgy döntött, hogy egy újabb halasztást kér. Ezt azzal indokolják, hogy minden ellentmondást és nyelvi pongyolaságot kiszűrjenek ebből az alapvető, emberek millióinak életét, mindennapjait évtizedekre meghatározó kódexből.
Ennek érdekében az IRM felkérte az új Ptk. tervezetét egy évtizeden át előkészítő, neves jogászprofesszorokból álló Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságot és elnökét, Vékás Lajos akadémikust, hogy “friss szemmel” olvassák át a szöveget – mondta a szakállamtitkár.
Draskovics Tibor miniszter a jövő hétre meghívta a kodifikációs bizottság tagjait, hogy egyeztessenek arról, miként fognak együttműködni a következő hetekben. “Azt kérjük Vékás Lajostól, hogy a jelenlegi koncepció érintetlenül hagyásával egy tág értelemben vett koherenciaszempontú megközelítésben fésülje át az egységes javaslatot” – mondta az IRM szakállamtitkára.
Hozzátette: tudomása szerint Vékás Lajosnak a tárca tervezetével három síkon vannak kifogásai. Egyfelől vannak elvi, szemléletbeli viták, például a cselekvőképesség vagy a földhivatali nyilvántartás közvetlen bírói felügyelete témakörében. Ezeken a területeken a tárca már nem tervez változást. Egy másik rétege a vitáknak az, amely kisebb-nagyobb pontosításokra vonatkozik, a harmadik pedig a nyelvhelyesség kérdése – ezen a két szinten várja a tárca a professzor segítségét.
A házszabály szerint a módosító javaslatokról történt szavazás után – ez a Ptk. esetében március végén volt -, a zárószavazás előtt már csupán az úgynevezett koherencia-módosítókra van lehetőség, amelyek kizárólag az alkotmánysértő, a más törvénnyel, vagy az adott törvényjavaslaton belül más szakasszal ellentmondó, illetve a nyelvhelyességi szempontból kifogásolható szakaszok megváltoztatására irányulhatnak.
Gadó Gábor úgy véli: mintegy ötven-hatvan nyelvhelyességi, illetve ugyanennyi kisebb tartalmi módosítás lehet indokolt a mintegy 1.200 paragrafusából álló Ptk. egységes javaslatában, amely, ha megszavazzák, a legterjedelmesebb és legösszetettebb magyar jogszabály lesz.
Arra a kérdésre, hogy az ismételt halasztással nem kerül-e le hosszabb időre a napirendről az új Ptk. elfogadása, az IRM szakállamtitkára határozottan kijelentette, hogy a tárca szándékai szerint még az első félévben elfogadná a parlament a törvényt, amely 2010. május 1-én léphet hatályba.
Az új Ptk. célját a törvényjavaslat első szakasza így határozza meg: “Ez a törvény állapítja meg a személyek és a jogképességgel felruházott más jogalanyok személyi, vagyoni és családi viszonyaira vonatkozó alapvető szabályokat, az igazságosság, méltányosság, mellérendeltség és egyenjogúság elvei szerint”.
A jelenleg hatályos, fél évszázada elfogadott Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot – amely eddig külön törvényben kapott helyet -, a dologi jogot (ez többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazza), a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot.
Szeptemberben a parlament alkotmányügyi bizottsága előtt Draskovics Tibor úgy fogalmazott: “bizonyos értelemben a rendszerváltás befejezése lesz az új Ptk. elfogadása (…) a polgári jogviszonyok szabályozásában”. A miniszter akkor arról beszélt, hogy a legfontosabb, hogy az új Ptk. “a mainál egyértelműben juttatja kifejezésre az ember, a polgár autonómiáját, személyiségének és tulajdonának védelmét, és visszaszorítja az államot arra a körre, ahol az állam jelenléte, cselekvése valóban indokolt”.
Vékás Lajos korábban kifejtette: a jelenleg hatályos, 1953 és 1959 között készült Ptk. nemzetközi viszonylatban nem számít réginek – a francia polgári törvénykönyv kétszáz éves, a német pedig száz -, de már több százszor módosították. Ugyanakkor az említett országokban nem ment végbe olyan mélyreható változás, mint Magyarországon az elmúlt fél évszázadban, például a tulajdonjog területén az államosítással, majd a privatizációval.
Gadó Gábor korábban elmondta: az új Ptk. tervezete az üzleti élet jogát tekintve rugalmasabb, a versenyképességet elősegítő szabályokat tartalmaz. A sajtó-helyreigazítási perekkel kapcsolatos elképzelésekről kifejtette: a tervezet egyértelművé teszi, hogy ha hivatalos, nyilvános eseményről tudósít a sajtó, és megjelöli a forrást, valamint megfelelően idézi az elhangzottakat, akkor nem vonható felelősségre azért, mert az általa idézett személy másra dehonesztálót mondott.
