Az Országgyűlés oktatási bizottsága általános vitára alkalmasnak találta az alternatív szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslatot szerdai budapesti ülésén.
A javaslat lehetővé tenné, hogy ha az intézmények úgy döntenek, akár már 14 éves korban, nyolcadik után megkezdődhessen a gyakorlati képzés a szakmunkásoktatásban. Jelenleg 9. és 10. évfolyamon közismereti oktatás folyik, s csak ezután indul a gyakorlati oktatás.
Tatai-Tóth András (MSZP) a javaslatot indokolva kiemelte: nagy a lemorzsolódás a szakmunkásképzésben, a diákok 30-40 százaléka nem kezdi meg a szakképző évfolyamot a 10. évfolyam után. Az oktatási intézmények hat-hét éve jelezték azt az igényt, hogy már nyolcadik után tegyék lehetővé a gyakorlati képzést. A javaslat alapján egy év lenne a közismereti ismeretek elsajátítására, s a szakmai ismereteket két, illetve három év alatt tanulnák meg a diákok.
Az intézmények a saját beiskolázásukat mérlegelve dönthetnének a képzésről, ilyen évfolyamok 2010 szeptemberétől indulhatnának.
Pokorni Zoltán (Fidesz) a kiindulási pontot, a lemorzsolódás csökkentését helyesnek tartotta, de a felvázolt megoldást vitatta.
Hozzátette: a problémák egy része nem a jogi szabályozásból fakad, hiszen az ma is lehetővé teszi a szakmacsoportos oktatást és a pályaorientációt.
Révész Máriusz (Fidesz) , értve a jó szándékot, szintén a kockázatokra hívta fel a figyelmet. Kifejtette: fennáll a veszély, hogy sokan ezt a könnyített lehetőséget választják, s akik erre a “parkolópályára” lépnek, utána már nem tudnak majd visszatérni az iskolarendszerbe, például esti iskolába.
A lemorzsolódás lehet, hogy kisebb lesz, de olyanok nem tudnak majd visszatérni, akik a jelenlegi rendszer szerint ezt megtehetnék – mondta.
Szabó Zoltán (MSZP) alapjaiban osztva ellenzéki képviselőtársa aggodalmait, azt mondta, hogy egy kudarc beismerése a törvényjavaslat, azé, hogy a közoktatás 14 éves korra “kiöli” a diákok jelentős részéből a tanulási motivációt.
“Ha van kudarc, be kell ismerni” – mondta, hozzátéve: úgy tudja támogatja a javaslatot, hogy átmeneti időszakra szól, és a közoktatási rendszer reformjával belátható időn belül ismét lehetővé válik a szakképzés 16 éves korban való megkezdése.
Tóth Tiborné (MSZP) a lemorzsolódás megakadályozása mellett a szakképzésben az átjárhatóság és a munkaerőpiac segítését emelte ki.
Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a javasolt megoldással a diákok szakmához jutnának, de munkához még nem. Éppen a nehéz helyzetű gyermekeknél lenne fontos, hogy a képzésükben az általános műveltségi elemek megmaradjanak, mert valószínűleg ez az utolsó hely, ahol ilyen ismereteket elsajátíthatnak – mondta.