Egyetlen hatályos hazai jogszabály sem mondja ki, ki számít kormánypártinak, ki ellenzékinek a közmédium-kuratóriumokban – közölte szerdán Sarkady Ildikó médiajogász.
A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény nem ad iránymutatást a kérdésben, noha “nem a médiatörvény elsődleges feladata meghatározni ezt” – mondta, hozzátéve, az alkotmányból és az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényből is hiányzik e kérdés szabályozása.
Sarkady Ildikó hozzátette: ezért is helyesli, hogy Szili Katalin házelnök a parlament alkotmányügyi bizottságához utalta a kérdést, hiszen a helyzet “elsősorban nem média-, hanem alkotmányjogi értelmezést kíván”.
Múlt pénteken fordultak közös levélben a házelnökhöz a Duna Televíziót, a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót felügyelő közalapítványok ellenőrző testületi elnökei; azt kérik Szili Katalintól: intézkedjen, hogy a törvényhozás mielőbb egészítse ki a három kuratórium elnökségét.
Az MDF jelöltjeként a testületekbe került egy-egy tag az őket delegáló képviselőcsoport megszűnése után “sem a kormánypárti, sem az ellenzéki oldalhoz nem számítható”, míg “objektíven mérhető ténnyé vált” az SZDSZ kormánypártisága azzal, hogy támogatta a kormányfőcserét lehetővé tevő konstruktív bizalmatlansági indítványt – érvelnek az aláírók.
A Fidesz kedden tartott sajtótájékoztatót arról, hogy újraosztanák a közmédia kuratóriumi helyeit, mert szerintük az SZDSZ nem ellenzéki párt. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy a hétfői házbizottsági ülésen lezajlott vita után a Fidesz és a KDNP írásban is kérte Szili Katalin házelnöktől a jelölési eljárás megindítását, annak érdekében, hogy ellenzéki delegáltakkal egészüljenek ki a közszolgálati médiumok felügyelő testületei.
A Fidesz és a KDNP szerint erre azért van szükség, mert helyre kell állítani a kiegyensúlyozottságot és a törvényességet, ugyanis az MSZP-nek 2008. május 1-je, a koalíció felbomlása óta minden egyes médiakuratóriumban 50 százaléknyi szavazati joga van.
Ugyanaznap kelt közleményében a médiakuratóriumok szempontjából problematikusnak és alkotmányellenesnek nevezte a helyzet tisztázatlanságát a Független Jogász Fórum.
Cservák Csaba elnök azt írta, a kérdés nemcsak politológiai értelemben bír gyakorlati jelentőséggel, hiszen a médiakuratóriumok esetében előfordulhat, hogy a testületekben azon politikai erők szereznek akár kétharmados többséget, és így totális irányítást, amelyek a mindenkori kormányzat mögött állnak.
Ez pedig teljesen ellentétes a jogállamisággal és a jogszabály céljával – olvasható a Független Jogász Fórum közleményében.
Cservák Csaba szerint ebben a kérdésben a fórum egyik tagja már tavaly nyáron az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte valamilyen jogszabálynak, esetlegesen a parlamenti házszabálynak rendelkeznie kellene arról, mi a kormánypárt és az ellenzék kategóriák fogalmi ismérve.
