A BKV-ellenőrök viselkedésétől a gyülekezési jog gyakorlásáig, a hajléktalanok egészségügyi ellátásától a sztrájkok idején kötelező információkig, a parkolás szabályozásától a bankok szerződésmódosításáig – az állampolgári jogok országgyűlési biztosa összeállította az elmúlt idők ajánlásainak mérlegét. Néhány példa az egyéni panaszok, vagy hivatalból indított vizsgálatok eredményéből.
A leginkább megrázó eset az éhenhalt csecsemő ügye volt, amiből a Szabó Máté azt a következtetést vonta le, hogy nem működik megfelelően a gyermekvédelmi jelzőrendszer. Javaslata nyomán a szociális és munkaügyi miniszter kezdeményezte, hogy szigorítsák a gyermekvédelemről is intézkedő törvényt és felelősségre vonással, akár büntetőeljárás indításával is járjon, ha az illetékesek elmulasztják a krizishelyzetben lévő gyermekekkel kapcsolatos jelzési kötelezettségüket.
Az igazságügyi és rendészeti, valamint a hírközlési és energiaügyi miniszter elfogadta azt az ajánlást, amelyben a biztos javasolta: biztosítsák az energiaszektorra vonatkozó jogalkotásban a civilszervezetek véleményezési jogát – a Magyar Energiahivatal ki is dolgozott egy ezt segítő rendszert.
Az ombudsman indítványára az Alkotmánybíróság megsemmisítte a luxusadóról szóló törvényt – mert aszerint az adóalapot vélelemmel állapították volna meg, az érintettek viszont nem bizonyíthatták volna a feltételezés ellenkezőjét. A számítások hasonló módszere miatt ugyanerre a sorsra jutott a helyi adókról szóló törvényben az építményadóra és a telekadóra vonatkozó rész is.
A közlekedési és más közszolgáltatók sztrájkja idején különösen fontos, hogy az állampolgárok megfelelő információt kapjanak a korlátozásokról. Az állampolgári jogok biztosa ezért javasolta az illetékes miniszternek, hogy a közszolgáltatási szerződések része legyen a tájékoztatási közelezettség, illetve hogy szankcionálják, amennyiben a szolgáltató teljes körűen nem tesz eleget a kötelezettségének. A BKV és a MÁV ennek szellemében már megkezdte az üzletszabályának kiegészítését.
A Fővárosi Közgyűlés módosította a parkolási rendeletet azután, hogy a biztos az ugyanott, megszakítás nélkül, de tilosban várakozó gépkocsik esetében kifogásolta a többszörös pótdíjazás gyakorlatát.
Korábban sokan panaszolták az ombudsmannak, hogy a BKV-ellenőrök és a biztonsági őrök méltatlan módon bántak velük. A vizsgálatok és ajánlások eredményét az mutatja, hogy az utóbbi időben kevesebben panaszkodnak atrocitásokra. A főváros az ombudsman ajánlása nyomán olyan jogszabálymódosítást javasol a a jogalkotónak, amely egységesíti a pótdíjak egy éves elévülési határidejét.
Az állampolgári jogok biztosának egyik kiemelt vizsgálati területe volt a hajléktalanok helyzete. Az “Emberi méltóság – korlátok nélkül” jelmondata jegyében az ombudsman felkérte a kormányt, hogy jogszabályban rendezze a hajléktalanok egészségügyi ellátásának nyitott kérdéseit. Az érintett minisztériumok és szervek megkezdték a munkát.
A biztos többször sürgette, hogy korlátozzák a banki kölcsönszerződések egyoldalú módosításának lehetőségét. A nemrég elfogadott törvény ezügyben lényeges változást hozott.
Az APEH helyi szerve csak kivételesen vizsgálódhasson az területén kívül. Tartsák be az ügyintézési határidőket és folytassanak le szabályos eljárásokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Gondoskodjanak a tűzszerészek megfelelő létszámáról, munkakörülményeiről, a munkájuk veszélyességéhez mért jövedelméről. Mindezekben is sikeres volt az ombudsman fellépése.
Külön átfogó vizsgálati terület volt az állampolgári jogok országgyűlési biztosának gyülekezési jogi projektje. A gyülekezés előzetes bejelentésére meghatározott három napos határidő ügyét Szabó Máté ombudsman az Alkotmánybíróságig vitte. A testület igazat adott neki és úgy foglalt állást, hogy a gyülekezési jog kiterjed azokra a békés rendezvényekre is, amelyeket a gyülekezésre okot adó esemény miatt a három napos határidőn belül szerveznek meg. Az Alkotmánybíróság megsemmmisítette azt a törvényi rendelkezést is, amely előírta a bejelentés nélküli, vagy a bejelentéstől eltérő rendezvény kötelező feloszlatását. Ezzel lehetővé vált a spontán, vagy gyors szervezésű köztéri gyülekezés.
A vélemény áll védelem alatt, és nem a véleményt kifejező tojásdobálás – állapította meg a biztos a tavaly júliusi egyik megmozdulás kísérőjelenségei láttán. A Legfelsőbb Bíróságnak és a Legfőbb Ügyészségnek is megküldött jelentése után a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma azt a véleményt alakította ki, hogy tettleges becsületsértést valósíthat meg, ha valakit sérülés okozására nem alkalmas tárggyal (például tojással) megdobnak. Amennyiben pedig ez kihívóan közösségellenes módon, nyilvános helyen történik, alkalmas lehet a garázdaság megállapítására is.
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert az ombudsman felkérte, hogy az állami rendezvényeken – ha szükséges – ne vagyonvédelmi vállalkozások emberei, hanem rendőrök vizsgálják át a résztvevők ruházatát és csomagját. A miniszter azt válaszolta, hogy ha nincs veszélyre utaló körülmény, például kulturális jellegű eseményen a vagyonvédelmi vállalkozások is végezhetik a beléptetést, a hivatalos megemlékezéseken viszont ezt a rendőrségnek kell végeznie.
A gyülekezési jog érvényesülésével kapcsolatos ajánlások legtöbbjét a biztos a rendőrségnek címezte. A megállapítások egy részét – például a demonstrációk bejelentésének formalitásaival, a rendezvények biztosításával, a rendőri jelentésekkel, a dokumentálással, a kivizsgálásokkal kapcsolatosakat – a főkapitány elfogadta. Másokat vitatott, de Szabó Máté országgyűlési biztos munkatársai mintegy ötven rendezvényen, tüntetésen azt tapasztalták, hogy a rendőrség hasznosította az ilyen jelentésekben foglaltakat is. Az igazságügyi és rendészeti miniszter pedig egy ombudsmani kérdésre adott válaszában elismerését és köszönetét fejezte ki az országgyűlési biztosnak a gyülekezési jogi projektben végzett munkáért.
