Eltérő álláspontot képviseltek a parlamenti pártok vezérszónokai a családi pótlék egy részének természetbeni juttatásként tervezett folyósításáról kedden az Országgyűlésben. Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) szerint inkább meg kellene tanítani a családokat a pénz kezelésére, míg az SZDSZ-es Béki Gabriella azt kifogásolta, hogy a veszélyeztetett gyermekek esetében is megnyílik ez a lehetőség. A Fidesz-KDNP támogatja a tervezett rendszert.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájában Vidorné Szabó Györgyi, az MSZP vezérszónoka elsősorban az egyszülős családok nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ma Magyarországon a családok mintegy 15 százaléka egyszülős. Az adatok alapján tudható – fűzte hozzá -, hogy az ilyen családok szegénységi kockázata az átlagosnál magasabb.
Szólt a gyermektartásdíj állami megelőlegezésének intézményéről, amellyel kapcsolatban különösen fontosnak nevezte, hogy a tervezett módosítás értelmében e tartásdíjforma továbbfolyósítása nem függ más körülménytől, mint hogy az egyedül élő szülő továbbra sem kapja meg a díjat a különélőtől.
Hangsúlyozta, ő maga ahhoz a kisebbséghez tartozik, akik változatlanul nem értenek egyet azzal, hogy a családi pótlék felét természetben is juttathassák. Mint fogalmazott, inkább meg kellene tanítani ezeket a családokat arra, hogyan kell kezelni a pénzt.
A Fidesz vezérszónoka, Hoppál Péter közölte: pártja és a KDNP úgy véli, a javaslatban vannak üdvözlendő elemek, ugyanakkor olyanok is, amelyeket szerintük nem lehet majd betartatni.
Kifejtette: a tervezett módosítások közül támogatni tudják, hogy a védelembe vett gyermekek esetén a családi pótlék felét természetbeni juttatásként kapják meg a gyerekek. Indoklásképpen elmondta, úgy látják, hogy a társadalom szegényebb rétegeiben a pénzben érkező támogatásoknak a beosztása nem megfelelő, és ezt a gyermekek szenvedik el.
Hozzátette: támogatják a terhességi gyermekágyi segély és a gyed igénybevételéhez szükséges 2 éven belüli 365 nap biztosítotti jogviszony szükségességét is.
Nem értenek egyet azonban azzal, hogy a gyermekvédelmi intézmények egyházi kézbe adása esetén az átadó önkormányzat köteles az egyházi kiegészítő támogatást finanszírozni. Ez európaiatlan és egyházellenes megnyilatkozás – vélekedett Hoppál Péter.
Béki Gabriella, az SZDSZ vezérszónoka rámutatott, hogy a módosítást egy korábbi kormány korábbi minisztere nyújtotta be, és nem látni teljesen világosan, hogy a jelenlegi kormányzat ugyanezekhez a törvényekhez pontosan hogyan és hol fog hozzányúlni, “de hogy hozzáfog, azt mindannyian tudjuk”.
Béki Gabriella szerint kérdéses, hogy szakmailag indokolt-e a gyes 2 évre csökkentése. Álláspontja szerint megtakarítás ebből a közeljövőben és a későbbiekben sem lesz.
A legnagyobb problémának a családi pótlék természetbeni folyósításával kapcsolatban azt tartotta, hogy nemcsak a védelembe vett, hanem a veszélyeztetett kategóriába sorolt gyermekek esetén is megnyílik ez a lehetőség. Egy ilyen intézkedés szerinte a legszegényebb, nagyon sok esetben cigány családok büntetését célozza.
Az ülés levezető elnöke, Harrach Péter az általános vitát elnapolta.
