Kamatokkal együtt összesen 103 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Baranya Megyei Bíróság az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-t egy pécsi transzformátor-állomás felépítése miatt szerdán hozott nem jogerős ítéletében.
A bíróság döntése értelmében a cégnek a pénzt tizenöt napon belül kell kifizetnie a 36 felperesnek, mert ingatlanuk értéke 3-30 százalékkal csökkent a trafóberuházással összefüggésben. Az E.ON az írásbeli határozat kézhez vételétől számítva tizenöt napon belül fellebbezhet.
Az áramszolgáltató ellen azért indult kártérítési per, mert 2003-ban a pécsi Engel János utcában a környéken élők tiltakozása ellenére, két lakópark közé, több háztól mindössze harmincméteres távolságban telepítette nagyfeszültségű transzformátor-állomását, amely 2006-ig nem rendelkezett a működéséhez szükséges engedéllyel, azt csak utólag kapta meg.
A Pécsi Ítélőtábla tavaly hozott jogerős közbenső ítéletében kimondta, hogy az 1,4 milliárd forintból felépített trafóállomás szükségtelenül zavarta a közelben lakókat. A határozatot később a Legfelsőbb Bíróság is fenntartotta.
Az indoklás szerint a cég terhére azért róható fel a szükségtelen zavarás, mert a közvélekedés az ilyen létesítményekhez egészségkárosító hatást társít, így alkalmas egészségkárosodástól való félelem kiváltására. Ebből a szempontból pedig annak nincs jelentősége, hogy a működése valójában káros-e az egészségre. Ezért azt a bíróság nem is vizsgálja.
Szakértői vélemények alapján bizonyítható az ingatlanok értékcsökkenése is, hiszen az emberek nem szívesen költöznek ilyen létesítmények közelébe, így a házak nehezen, vagy csak forgalmi értékük alatt értékesíthetők.
Az alperes E.ON, illetve jogi képviselője ugyanakkor nem bizonyította, hogy a vállalatnak nem volt más lehetősége, más helyszíne a trafóállomás felépítésére.
A bíróság szerint bár a cég a helyszínválasztással kapcsolatban azzal érvelt, hogy a tervezésnél a már meglévő vezetékhálózathoz igazodtak, csakhogy a gazdasági érdekek optimalizálása nem megfelelő érv a kártérítési felelősség alóli mentességhez.
A felperes lakók jogi képviselője, Hubay Gábor azon újságírói kérdésére, hogy kártérítés helyett miért nem próbálták elérni az évekig engedély nélküli állomás lebontását, korábban azt mondta, hogy a lakóknak nem volt elég pénzük az ehhez szükséges fellebbezések költségeinek előteremtésére.
