Elkészítette és benyújtotta az Országgyűléshez a múlt évi tevékenységéről szóló beszámolóját a kisebbségi ombudsman; Kállai Ernő reméli, április végére napirendre veszik az illetékes bizottságok beadványa tárgyalását, és már májusban beszámolhat az Országgyűlés előtt a 2008-ban végzett munkájáról.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa hétfőn elmondta: a múlt évben több átfogó és egyedi vizsgálatot is indított. Példaként említette, hogy több mint fél éven át tartó vizsgálatot végzett a rendőrség és a kisebbségi csoportok közötti konfliktuskezelés, a toborzási gyakorlat, annak társadalmi hatása, a humánpolitikai változások, valamint az igazoltatási gyakorlatok és a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségéről. A vizsgálat eredménye szerint a rendőrségen belül jelenősen érezhető a romákkal szembeni diszkrimináció.
A vizsgálat eredményeire alapozva az ombudsman a rendőri vezetés, a rendészeti miniszter és a kormány számára is megfogalmazta ajánlásait, és a problémákra való felhívással azt szeretné elérni, hogy létrejöjjön az a garanciarendszer, amely a kisebbségi jogok érvényesülését, az emberi méltóság tiszteletben tartását, valamint az egyenlő bánásmód követelményeinek betartását biztosítja a rendőri ügyintézésben és eljárásokban.
Az ombudsman tavalyi jelentősebb tevékenysége között említette a monoki önkormányzat segély-kifizetési rendeletének vizsgálatát, amelyet alkotmányellenesnek talált, a pilisszentkereszti Szlovák ház ügyét, valamint a gyűlöletbeszéd büntethetőségével kapcsolatos anomáliákat, illetve azt, hogy figyelemmel kísérte a romák elleni fegyveres és Molotov-koktélos támadásokat.
Közölte: nyílt levélben fordult a kisebbségi vezetők nevében a kormányhoz, hogy alakítsa ki álláspontját a kisebbségek parlamenti képviseletéről, valamint dolgozza ki az erre vonatkozó törvényjavaslatát. Megjegyezte, a parlament több mint másfél évtizede fennálló mulasztásos alkotmánysértést követ el, ami miatt a kisebbségi közösségek nem tudnak intézményesített módon részt venni a törvényhozás munkájában. Ezért azt kérték a kormánytól, hogy annak érdekében, hogy a kisebbségi jelöltek indulhassanak a 2010-ben esedékes választáson, a törvényjavaslatot legkésőbb az Országgyűlés tavaszi ülésszakán napirendre kell tűzni, de erre az ombudsman már semmi esélyt nem lát.
Kállai Ernő a jelentés tartalmáról tájékoztatta a 13 kisebbségi önkormányzat elnökét tömörítő II. Kisebbségi Kerekasztalt is, a hétfő délelőttre összehívott budapesti ülésen. Az ombudsman a kisebbségi vezetőkkel közölte, áprilisban egy átfogó vizsgálatot indít a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális jogainak érvényesülése tárgyában. A vizsgálat a kulturális intézmények működésére, finanszírozására, és a kulturális autonómia érvényesülésére fókuszál.
Az országgyűlési biztos a kerekasztal ülését követően azt is elmondta: a 2011-es népszámlálásról szóló törvénytervezetből – amelyet véleményezésre küldtek el a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának – kiderült, az adatgyűjtésben nem szerepel a kisebbségi tétel. Az ombudsman elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvényjavaslat szerint nem tervezik a kisebbségi adatgyűjtést, és ez megfogalmazása szerint azt sugallja, Magyarországon nincsenek kisebbségek.
Az országgyűlési biztos azt kéri a törvényjavaslat készítőitől és a törvényhozóktól, hogy “bármennyire visszás is a jelenlegi jogszabályi rendelkezés”, a 2001-es népszámláláshoz hasonlóan, anonim módon, önkéntes nyilatkozat formájában készüljön népszámlálási adatbázis a magyarországi 13 nemzeti és etnikai kisebbség létszámáról. Ugyanezt kéri a kisebbségek érdekképviseletét tömörítő II. Kisebbségi Kerekasztal is.
Az ombudsmani törvény szerint az országgyűlési biztosok éves tevékenységéről és tapasztalatairól, valamint az általa tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolót a tárgyévet követő naptári év első negyedévének végéig kell az Országgyűlés elé terjeszteni, a beszámolóját az országgyűlési határozathozatalt követően a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
