A diszkrimináció elleni uniós irányelv a megkülönböztetés minden formáját tiltaná. Diszkriminációnak számítana a zaklatás, a megkülönböztetésre adott utasítás is.
Egy 2008-as Eurobarometer-felmérésben az európaiak 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben megkülönböztetés érte őket – áll a Kathalijne Maria Buitenweg (zöldpárti, holland) által készített jelentés indokolásában.
Az Európai Parlament konzultációs eljárásban április 2-án szavazott a valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmáról szóló irányelv tervezetéről. A képviselők a szöveget 360-226 arányban szavazták meg.
Az új szabályozás kiterjed a megkülönböztetés elleni védelemre a szociális ellátás, az egészségügy, az oktatás, továbbá a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén. Az EP ezekhez hozzátenné a közlekedés diszkrimináció-mentességét is.
Akadálymentesítés
A parlament szerint “a fogyatékossággal élő személyek gyakran szembesülnek a nem akadálymentesített tömegközlekedési eszközök és az ugyanilyen épített környezet, valamint a számukra nem hozzáférhető kommunikációs eszközök és információk formájában megnyilvánuló megkülönböztetéssel”. “A tagállamoknak az egyenlő bánásmód elvének gyakorlati alkalmazása érdekében intézkedéseket kell tenniük, hogy az említett területeken megszüntessék az akadályokat” – áll a tervezetben.
Többszörös diszkrimináció
Az EP bevezetné a többszörös megkülönböztetés fogalmát is. Ha egyszerre több alapon történik diszkrimináció, a nemzeti eljárásoknál biztosítani kell, hogy “a felperes a többszörös megkülönböztetéssel kapcsolatos kereset valamennyi vonatkozásával egyetlen eljárásban foglalkozhasson”.
A képviselők diszkriminációnak tekintik a közvetlen és a közvetett megkülönböztetést, a többszörös megkülönböztetést, a zaklatást, a megkülönböztetésre adott utasítást és a megfelelő intézkedések megtagadását is.
Kivételek
A biztosítási, a banki és más pénzügyi szolgáltatásoknál a fogyatékossághoz és a korhoz kapcsolódó biztosításmatematikai és kockázati tényezőkkel számolnak. Az EP szerint “ezek alkalmazása abban az esetben nem tekinthető megkülönböztetésnek, amennyiben bizonyítottan a kockázatértékelés meghatározó tényezői, és amennyiben a szolgáltató biztosításmatematikai alapelvek, statisztikai adatok vagy orvosi adatok alapján igazolni tudja a jelentősen nagyobb kockázatot”.
“A pénzügyi szolgáltatások nyújtása esetén az arányos megkülönböztető bánásmód … nem minősül megkülönböztetésnek, amennyiben az érintett termék esetében az életkor vagy a fogyatékosság meghatározó tényező a fontos biztosításmatematikai elveken, pontos statisztikai adatokon vagy orvosi ismereteken alapuló kockázatértékelésben” – áll a szövegben.
Az irányelv bizonyos ésszerűen indokolható esetekben nem zárja ki eleve az életkoron alapuló különbségtételt. Így például nem számít egyenlőtlen bánásmódnak az, ha egy adott életkor elérésétől teszik függővé például alkoholtermékek, fegyverek megvásárolhatóságát.
A mikrovállalkozásokat ugyanakkor az USA polgári jogi törvénye mintájára védenék a képviselők a “túlzott követelményekkel” szemben. Egy elfogadott módosítás értelmében a hirdetés és a média területe nem tartozik az irányelv hatálya alá.
Maradnak a tagállami jogkörök
A szöveg szerint az irányelv nem változtatja meg az Európai Unió és a tagállamok jogköreinek elválasztását, továbbá nem sérti a tagállami hatásköröket az oktatás és a szociális védelem területén, ideértve a társadalombiztosítást és az egészségügyi ellátást.
Oktatás
“A tagállamok megkülönböztetés nélkül és az esélyegyenlőség alapján biztosítják a fogyatékossággal élők oktatáshoz való jogait. A tagállamok továbbá biztosítják, hogy a megfelelő oktatási vagy képzési forma meghatározásakor tiszteletben tartják a fogyatékkal élő személy véleményét.
A tagállamok lehetővé tehetik a valláson vagy meggyőződésen alapuló oktatási intézményekhez való hozzáférés terén való különbségtételt, ezen intézmények sajátosságainak, szellemiségének valamint az oktatási rendszerek pluralitásának megőrzése érdekében, feltéve hogy ez nem jelenti az oktatáshoz való jog sérelmét és a megkülönböztetést semmilyen más okkal nem indokolja.”
Független szervezet
A jogszabály tervezete szerint “a tagállamok kijelölnek egy vagy több, független és megfelelően finanszírozott szervet, amelyek feladata annak ösztönzése, hogy a vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül minden személy egyenlő bánásmódban részesüljön”.
Háttér
A Bizottság 2008 júliusában nyújtotta be az egyenlő bánásmódról szóló irányelvjavaslatot. Az Európai Közösségről szóló szerződés 13. cikke megtiltja a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést. A 13. cikk jelenleg két irányelv jogalapját jelenti. Az első a faji egyenlőség irányelve (2000/43/EK irányelv), amely megtiltja a munkaerőpiacon és azon kívül alkalmazott, faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést. A másik, a 2000/78 irányelv tiltja a munkaerőpiacon alkalmazott, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést.
A két irányelv alkalmazási körében meglévő különbség miatt a megkülönböztetés okainak egyfajta rangsora alakult ki. A mostani javaslat egyenlő védelmet biztosítana a megkülönböztetés minden fajtája ellen.
Sógor Csaba (néppárti, Románia) a jogszabály parlamenti vitájában azt mondta, ” a megkülönböztetés minden formája ellen határozott és hatékony fellépés szükséges, ugyanis a diszkrimináció Európában még mindig erőteljes és a társadalom legkülönbözőbb rétegeit érinti”. A képviselő szerint “nagyon sok esetben nem elégséges csak a mindennemű megkülönböztetés megtiltása, hanem különböző pozitív intézkedések meghozatala is elengedhetetlenül szükséges például a fogyatékkal élő személyek esetében. Sok ország – csak egy párat említsek – Olaszország, Franciaország, Finnország és Spanyolország, – a hagyományos nemzeti kisebbségek védelme érdekében is autonómiákat adott, pozitív intézkedéseket hozott”.
Jelentéstevő: Kathalijne Maria Buitenweg (Greens, EFA/NL)
Jelentés (A6-0149/2009) – A személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2009. április 1., szerda
