A bírói leterheltséget, az egyes ügyek bonyolultságát vizsgálja az a kísérlet, amelynek révén pontosabb kép készülhet arról, hogy az egyes bírák, bíróságok milyen minőségű munkát végeznek – közölte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökhelyettese Zalaegerszegen tartott sajtótájékoztatóján hétfőn.
A Zala megyei összebírói értekezletet követően Fazekas Sándor elmondta: Budapest IV. és XV. kerületi bírósága, valamint a miskolci és Zalából a nagykanizsai városi bíróság, továbbá a pesti, a hajdú-bihari és a somogyi megyei bíróság vesz részt a kérdőíves felméréssel folytatott kísérletben, amelynek 40 évre visszamenőleg nem volt előzménye a hazai bíráskodási rendszerben.
A 2005-re visszanyúló kezdeményezéssel arra keresik a választ, hogy az egyes ügyek mennyiben térnek el egymástól. Vizsgálják, hogy egyes büntetőügyekben hány vádlott és tanú volt, mekkora a nyomozati iratok terjedelme, hány szakértőre volt szükség.
Fazekas Sándor szerint a bírói karban is régi jogos igény, hogy választ adjanak a minőségi kérdésekre, mert a statisztikák ma csak az ügyek érkezésének és a befejezésének adatait tükrözik.
Az OIT működési feltételei kapcsán kifejtette: idén 64 milliárd forintból működnek a hazai bíróságok, az első negyedév tapasztalatai szerint “feszített, racionális és nagyon takarékos gazdálkodás mellett” ellátható ebből az ítélkező munka.
A Zala megyében működő bíróságok munkáját értékelve az OIT elnökhelyettese elmondta: az országos átlaghoz képest jelentősen nőtt a bíróságokra érkező nem peres ügyek száma, ami nagyrészt a teljesen elektronizált és egyszerűsített cégeljárásnak köszönhető. Tavaly országosan 410 ezer ilyen ügy volt, ami 36 százalékkal több a korábbinál.
Hozzátette, hogy országosan jócskán emelkedett a felszámolási kérelmek száma, Zalában pedig több volt a fizetési meghagyásos ügy. Ezek körét elsősorban a meg nem fizetett közüzemi díjtartozások, hiteltartozások és nagyobb városokban a parkolási díjak jelentik.
