A munkaidős irányelvről szóló második trialógus tárgyaláson sem sikerült szerda éjjel a megállapodáshoz szükséges áttörést elérniük a feleknek, az EP ennek ellenére folytatná az egyre kilátástalanabbnak tűnő egyeztetéseket.
Hiába tárgyalt az EP a Tanáccsal és a Bizottsággal szerdán éjjel tíz órán át az immár hetedik éve zajló munkaidős irányelvről a második olvasati parlamenti elutasítás után esedékes háromoldalú egyeztetéseken, nem jutottak közelebb a feleket leginkább megosztó két téma, az ügyeleti idők és a maximális heti munkaidőkre vonatkozó kivételek (opt out) kapcsán. Utóbbi esetében a képviselők azt nehezményezik hogy a Tanács továbbra sem hajlandó valamiféle kivezetési időintervallumot meghatározni, vagyis eleve elzárkózik a kivételek feladásától hosszú távon is, annak ellenére, hogy az csak a tagállamok egy kis részének áll érdekében szerinte. Az EP az inaktív ügyeleti idők kapcsán is tett új javaslatokat, de ezek mentén sem jutottak közelebb a Tanáccsal tárgyalva.
A parlament érdekeit a trialóguson képviselő német szocialista Mechtild Rothe, EP alelnök csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján, sajnálattal közölte, hogy nem ért el sikert a hajnalig tartó egyeztetés. “Noha mindenki nyitott volt új javaslatokra, a Tanács továbbra sem rukkolt elő gyakorlatilag semmiféle áthidaló megoldással, így az EP minden igyekezete ellenére sem haladtunk előre” – mondta.
Rothe szerint a tavaly decemberi második olvasati plenáris szavazás erős mandátumot adott az EP képviselőinek a tárgyalásokra az opt-out, az ügyeleti idő és a több szerződéssel foglalkoztatottakra vonatkozóan, melyekről átfogó megállapodást szeretnének elérni, de nem minden áron.
A soros EU elnökséget ellátó csehek nevében Petr Nicas miniszterelnök-helyettes és munkaügyi miniszter közölte, amennyiben az EP tényleg szeretne javítani a munkavállalók helyzetén, át kell gondolnia merev álláspontját, különben közös törekvéseink semmibe vesznek.
A Tanács szerint a parlamenti képviselőknek be kell látniuk, hogy a heti munkaidő maximumára vonatkozó kivétel fenntartása (melyet a 27 tagállamból 15 használ ki) nélkül nem születhet megállapodás, hiszen az olyan alapvető eszköz a tagállamok foglalkoztatáspolitikájában, mely nélkül komoly gondban lennének például a rendőrök, tűzoltók és egészségügyi dolgozók alkalmazása kapcsán.
A folytatást illetően a Tanács a megosztó kérdések külön-külön informális egyeztetéseken történő megtárgyalását javasolta, mely a tagállamok állandó képviseleteinek szakértői közt zajlana. Az EP azonban az irányelv tervezet formális, háromoldalú találkozón történő folytatásához ragaszkodna. A tárgyalások következő (végső?) felvonásának időpontjaként az EP az ortodox húsvét napjára eső április 20-át javasolta, melyet a négy tagállam rögtön elvetett. A második javaslat április 21-e kapcsán a Tanács úgy vélekedett, hogy mivel az strasbourgi ülés idejére esik, az azzal járó plusz költségek csak akkor lehetnek indokoltak, ha tényleg érdemben esély van a valódi megállapodásra.
Vladimir Spidla foglalkoztatási biztos csütörtök reggel kiadott közleményben, közölte, hogy csak igen kis kérdésekben sikerült megállapodni valódi előrelépést a Bizottság nem érzékelt. Reményét fejezte ki, hogy a kialakult helyzetből az EP és a Tanács is a megfelelő konzekvenciákat vonja le, melynek nyomán a végső tárgyalásokon sikerül megállapodniuk. “Továbbra is van némi esély a megállapodásra, ezért felszólítom a feleket, hogy mutassanak kellő politikai akaratot az irányelv létrejöttéhez szükséges tárgyalások lezárásához” – tette hozzá Spidla.
