2019-től csak zéró széndioxid-kibocsátású új épületeket lehet felhúzni – szögezte le az EP szakbizottsága az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv megújítása kapcsán. A javaslatok között szerepel az energiateljesítményekre vonatkozó tagállami minimumkövetelmények megállapítása és az energiahatékony intézkedésekre elkülönített pénz arányának a növelése.
A 2018. december 31-e után épített összes új épületnek annyi energiát kell termelnie (például napelemek vagy hőszivattyúk révén), amennyit helyben fel is használ – szögezte le hétfőn elfogadott jelentésében az EP ipari bizottsága. Az Európai Bizottság eredeti javaslata még nem tartalmazott konkrét határidőt az úgynevezett zéró széndioxid-kibocsátású épületek (passzív házak) kötelező elterjesztésére. A Silvia-Adriana Ţicău (szocialista, román) által jegyzett szöveg mindemellett arra sürgeti a tagállamokat: nemzeti célkitűzésben rögzítsék, hogy 2015-re és 2020-ra a meglévő épületek minimum hány százalékát alakítják át zéró-kibocsátásúvá. 2010 végére egyébként a Bizottságnak meg kell alkotnia a nettó zéró energiakibocsátású épületek közös (és részletes) európai definícióját.
A szakbizottság módosításai szerint a tagállamoknak 2011. június 30-ig olyan nemzeti akcióterveket kell kidolgozniuk, melyek az épületek energiahatékonyságát fejleszteni hivatott pénzügyi eszközökről rendelkeznek majd. Mindemellett a Bizottságnak 2010. június 30-ig az alábbi intézkedésekre kell javaslatot tennie:
- legalább 15 százalékra kellene növelni az Európai Regionális Fejlesztési Alapban az energiahatékony intézkedésekre elkülönített pénz arányát,
- 2014-re létre kellene hozni az Energiahatékonysági Alapot, melyet uniós költségvetésből, az Európai Beruházási Bank és a tagállamok hozzájárulásaiból finanszíroznának, és amely az épületek energiahatékonyságát fokozandó támogatná a magán- és állami projekteket,
- csökkenteni kellene azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak az áfáját, melyek az energiahatékonysággal és a megújuló energiával állnak összefüggésben.
