Újabb ausztrál bíróság mondta ki a négy éve tartó kiadatási eljárásban kedden, hogy a háborús bűnök miatt magyar bíróság elé állítani kívánt 87 éves Zentai Károly kiadható a magyar hatóságoknak, ám még ez ellen a döntés ellen is van lehetőség fellebbezésre; a Simon Wiesenthal Központ vezetője közleményben üdvözölte az ausztrál bíró határozatát.
Efrájím Zuroff arra kérte az ausztrál hatóságokat, hogy segítsenek igazságot tenni, és vessenek véget Zentai technikai jellegű, “figyelemelterelő” fellebbezéseinek, amelyekkel el akarja kerülni a magyarországi bírósági tárgyalást.
“Hét hónappal ezelőtt Barbara Lane bíró megállapította: téves és félrevezető az az állítás, hogy Balázs Péter meggyilkolása nem számított háborús bűnnek annak elkövetésekor. Gilmour bíró megerősítette ezt a döntést. Ideje, hogy Zentai bíróság elé kerüljön, és végre igazságot lehessen tenni az ügyben” – áll a közleményében.
A perthi szövetségi bíróság bírájának kedden nyilvánosságra hozott határozata kimondta: a szóban forgó gyilkosság háborús bűncselekménynek minősül és alapot szolgáltat a kiadatásra. A bíró hét napot adott a végrehajtás megkezdésére, ez idő alatt Zentai ügyvédei fellebbezhetnek a szövetségi bírói testülethez.
Zentai Károly ügyében a Simon Wiesenthal Központ tett feljelentést évekkel ezelőtt, ez alapján a magyar katonai ügyészség nyomozott, majd a magyar kormány 2005 elején kérte Zentai kiadatását az ausztrál hatóságoktól.
A bűnüldöző hatóságok szerint Zentai 1944. november 8-án a magyar királyi hadsereg tiszthelyetteseként egy budapesti laktanyában többedmagával megkínozta és meggyilkolta a 18 éves Balázs Pétert, mert a zsidó fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot.
A Fővárosi Bíróság 2005. március 3-án nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a feltételezett háborús bűnös ellen, 2005. július 8-án pedig a magyar kiadatási kérelem alapján Ausztráliában le is tartóztatták Zentait, ám rövidesen óvadék ellenében szabadlábra helyezték.
A világháború után Perthben letelepedett magyar férfi az eljárásban tagadta bűnösségét. A tavalyi ausztrál bírói döntés ellen benyújtott fellebbezésükben Zentai ügyvédjei azzal próbáltak érvelni, hogy az állítólagos gyilkosság, amellyel védencüket vádolják, az akkori magyar törvények alapján nem minősült háborús bűncselekménynek.
A 87 éves férfi kiadatási ügyében az elmúlt négy év alatt már vagy féltucatnyi ausztrál bírói döntés született, a utolsó szót azonban majd az ausztrál igazságügy-miniszternek kell kimondania arról, hogy végrehajtható-e a magyar hatóságok kiadatási kérelme. Ha Zentait visszaküldik Magyarországra, ő lesz az első olyan náci háborús bűnökkel vádolt személy, akit Ausztrália kiad.
Egy éve a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője arról beszélt, hogy ha kiadják az ausztrál hatóságok Magyarországnak Zentait, akkor már heteken belül sor kerülhet a vádemelésre.
Ács Tibor akkor elmondta: ha a férfi Magyarországon lesz, gyanúsítottként hallgatják ki és feltehetően indítványozzák előzetes letartóztatását, hiszen Zentai ausztrál állampolgárként bármikor hazautazhat, és így fennáll a veszélye annak, hogy ezzel meghiúsítja az eljárást. Ezen túlmenően azonban ügyészség más nyomozati cselekményt nem tervez, mivel álláspontjuk szerint a szükséges bizonyítékokat beszerezték, a nyomozást lefolytatták. Ugyanakkor az eljárás során Zentai Károly is tehet indítványokat.
Zentai Károly ügyében a jogszabályok szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság.
