Csökkentett áfa-kulcs helyett adóvisszatérítéssel és más közvetlen kedvezményekkel ösztönözné az Európai Bizottság a környezetkímélő háztartási gépek és más zöld termékek vásárlását – közölte hétfőn Kovács László adóügyi biztos, aki azt is elmondta, hogy a megismételt írországi referendum előtt nem rukkol elő az egységes társasági adóalapra vonatkozó javaslatával.
Kovács László hétfőn a harmadszor megrendezésre kerülő brüsszeli adófórum alkalmával tartott sajtótájékoztatón jelezte, hogy hamarosan napvilágot látó állásfoglalásában a Bizottság a csökkentett áfa-kulcs helyett adó-visszatérítéssel és más direkt kedvezményekkel javasolja ösztönözni a környezetkímélő háztartási gépek és más műszaki eszközök vásárlását. Emlékezetes, hogy a Bizottság korábban Gordon Brown brit kormányfő és Nicolas Sarkozy francia elnök kezdeményezésére kezdett foglalkozni a kedvezményes áfa-kulcs „zöld termékekre” való kiterjesztésének lehetőségével.
A magyar adóügyi biztos szerint ugyanakkor ezen elképzelés megvalósítása legalább két akadályba ütközik. Az egyik, hogy a Bizottság hatásvizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a megoldás nem lenne a leghatékonyabb eszköz, mivel nincs arra semmilyen garancia, hogy a kereskedők nem nyelik le a csökkentett forgalmi adót. A másik nyomós ok, hogy a legutóbbi pénzügyminiszteri tanácsülésen, amikor a tagállamok hosszú évek után végre megállapodtak a csökkentett áfa-kulcsok köréről, a kormányok jelezték, hogy a vitát egy időre lezártnak tekintik és nem akarnak hallani a kedvezményes kulcsok újabb termékekre való kiterjesztéséről – emlékeztetett Kovács. A biztos szerint a Bizottság javaslata – amely műfaját tekintve a tagállamok egyhangú döntését nem igénylő állásfoglalás lesz – többé-kevésbé már készen áll és elfogadását hamarosan napirendre tűzheti a Bizottság 27 fős vezető testülete.
Az adóügyi főigazgatóság párhuzamosan egy másik javaslaton is dolgozik, mégpedig az energiaadózásról szóló irányelv felülvizsgálatáról. Ennek újszerűsége, hogy Brüsszel az energiatartalom mellett a széndioxid-kibocsátás mennyiségét is figyelembe venné a jövőben az adó mértékének meghatározásakor, kibocsátás-semlegessége miatt adó- és árelőnyt biztosítva a megújuló energiaforrásoknak.
Kovács László közölte, „nem hiszi, hogy a Bizottság ősz előtt” előterjeszti javaslatát a konszolidált társasági adóalap harmonizálására (angol rövidítése CCCTB). A biztos a BruxInfo kérdésére úgy vélte, hogy a késlekedésnek szakmai és politikai okai egyaránt vannak. Ami az elsőt illeti, a kérdés ellentmondásos jellege miatt az előzetesen tervezettnél több hatástanulmányt készít az adóügyi főigazgatóság, ami több időt igényel. De – ismerte el – Brüsszel azt is el akarja kerülni, hogy a javaslat bármilyen módon is hatással legyen a nyáron vagy ősszel a Lisszaboni Szerződésről várhatóan megismétlendő ír népszavazáson, ezért egészen addig jónak látja kivárni. Kovács ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy az első ír kampányban a szerződés ellenzői gyakran hamis állításokkal próbálták meg a dokumentum ellen hangolni a közvéleményt, leplezve, hogy a szerződés semmilyen változtatást nem tartalmaz a tagállamok adószuverenitását illető ügyekben.
Az adóügyi biztos a csodával határosnak nevezte, hogy a közelmúltban néhány nap alatt egy sor adóparadicsomnak számító ország bejelentette, hogy változtat eddigi politikáján, miután megfenyegették őket, hogy felkerülhetnek a G20-ak április 2-i londoni találkozóján esetlegesen elkészítendő feketelistára. Az adócsalás és -elkerülés elleni küzdelem újra napirendre került, tekintettel arra, hogy az államoknak a gazdasági válság közepette szükségük van minden költségvetési bevételre. Becslések szerint világszinten évente körülbelül 200-250 milliárd eurót húznak ki a kormányok zsebéből az adócsalók és adóelkerülők. Kovács László elégedetten nyugtázta, hogy több olyan ország is kész most változtatni a szabályain, amely eddig a banktitok mögé bújva megtagadta, hogy más országok hatóságainak megkeresésére információkat adjon ki az illető ország állampolgárainak bankszámláiról és így szerzett jövedelmeiről. A biztos ugyanakkor azt is látni szeretné, hogy pontosan mit jelentenek az ezen országok által kilátásba helyezett törvénymódosítások.
