“Az elmúlt húsz évben több nemzetközi együttműködés számos formában bizonyította elkötelezettségét a nukleáris biztonság megteremtése mellett, de most elérkezett az ideje annak, hogy az EU végre jogi keretet is adjon ennek” – jelentette ki Herczog Edit EP képviselő az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság ülésén, ahol elfogadták a nukleáris biztonságról szóló jelentést.
“Napjainkban az atomenergia reneszánszát éli, világszerte az emberek több mint kétharmada gondolja úgy, hogy a biztonságos, civilizált jövő egyik záloga az atomenergia alkalmazása. Ennek azonban előfeltétele a maximális biztonság garantálása.” – mondta a képviselő.
A különböző történelmi háttér, az eltérő jogi keretrendszer, a reaktorok eltérő típusa és száma, valamint a szabályozási megközelítés különbözősége miatt nincsenek közös szabályok a nukleáris biztonság területén, pedig ez különösen fontos a nukleáris energia jelentősége miatt, amelyet 27 tagállamból 15-ben állítanak elő, és amely az EU villamosenergia-keresletének nagyjából egyharmadát elégíti ki.
Az Európai Unió nem hozott létre nukleáris közös piacot, a tagállamok maguk döntenek arról, hogy használnak-e atomenergiát áramtermelésre. Így a Közösség nem rendelkezik jogi alappal a nukleáris berendezések üzemeltetésével és a hulladékok biztonságos hasznosításával kapcsolatban sem.
Megítélésem szerint az európai energiapolitika szükséges átalakításával és az erőművek élettartamának kiterjesztésével összefüggésben sürgősen jogszabályokat kell kidolgozni és konkrét közösségi szintű intézkedéseket kell hozni a nukleáris biztonság, a radioaktív hulladékok kezelése terén, valamint lépéseket kell tenni azért, hogy az atomenergia biztonságos használatát célzó kutatás és fejlesztés a legnagyobb figyelemben és támogatásban részesüljön” – hívta fel a figyelmet Herczog Edit, aki a téma társ-jelentéstevője volt az Európai Parlament energiaügyi bizottságában.
Herczog Edit elmondta, hogy olyan európai közösségi jogszabály várható, amely meghatározza a nukleáris biztonságról szóló úgynevezett NAÜ egyezmény által már kidolgozott, meglévő nemzetközi szabályokra épülő közös keretrendszert, és amely kiegészül az új nukleáris üzemekre vonatkozó további követelményekkel. Az EU mostani kötelező szabályozása jogbiztonságot teremt, hiszen lehetőséget ad a polgároknak arra, hogy az európai intézményekhez forduljanak, ha fenyegetve érzik magukat az atomenergia-termelés kapcsán.
“Brüsszelben és Budapesten szinte egyszerre születnek döntések az atomerőművek jövőjéről, ugyanis az Országgyűlés tegnap szinte egyhangúlag elfogadta azt az elvi állásfoglalást, miszerint megkezdődhet az újabb paksi nukleáris blokk előkészülete. A 2020-as évek elejére épülhet meg az az új atomerőművi blokk, amely nagymértékben hozzájárulhat Magyarország klímavédelmi és környezetvédelmi nemzeti céljainak eléréséhez is” – jelentette ki a szocialista EP képviselő.
