Az EP támogatásáról biztosította csütörtökön azt a tavaly a Bizottság által közzétett új európai modellt, melynek alapján a versenyszabályok megsértéséből fakadó káraik könnyebb megtérítésére számíthatnának a fogyasztók és a kisebb cégek a jövőben.
Az új modell a megkárosított fogyasztóknak és kisvállalkozásoknak az eddigieknél egyszerűbbé teszi a kártérítés követelését elszenvedett káraik ellentételezésére. Az Európai Bizottság tavaly áprilisban közzétett Fehér Könyve ugyanis új kártérítési modellt javasol megfontolásra azoknak a fogyasztóknak és cégeknek, amelyeket kár ért a versenyszabályok megsértése miatt. A javaslatcsomag a 2005-ben a témában kiadott Zöld Könyvre, illetve az arra érkezett szakmai véleményekre épül. Már a Zöld Könyv is megállapította, hogy a legtöbb tagállamban hatályban lévő, polgári jogi felelősségre vonatkozó hagyományos szabályok és eljárások alkalmazhatatlannak tűnnek a trösztellenes kártérítési ügyek esetében. A versenyjogi kártérítési ügyekben ugyanis átfogó, tényszerű és gazdasági vizsgálatot kell folytatni.
Neelie Kroes versenyügyi biztos csütörtökön közleményben üdvözölte az EP pártokon átívelő támogatását a témában, miután a képviselők megszavazták a kezdeményezést. Az EP szavazása után a Bizottság most részletesen elemzi a képviselőktől érkezett számos konstruktív javaslatot és megjegyzést, melyeket a 2005-ös zöld könyv óta felhalmozódott javaslatokkal együtt beépít majd az elfogadott Fehér Könyv nyomán megszülető határozatába a témában.
Kroes osztja a parlament által megszavazott szövegben megjelenő nézeteket, melyek szerint a hatékony fogyasztóvédelemhez szükség van a fogyasztók kollektív jogokkal történő felruházására kárpótlási igényeik teljesüléséhez. Igen gyakran ugyanis sok száz vagy ezer vásárlót ugyanolyan módon károsítanak meg a kereskedők, mely ellen ma még a legtöbb tagállamban nem tudnak csak egyenként jogi úton fellépni, s ez nem csak körülményessé teszi a folyamatot, de a legtöbb fogyasztót el is riasztja a jogi lépések megtételétől. A biztos az EP azon igényét is üdvözli, hogy ne egy minden szektort magában foglaló horizontális irányelvvel oldják meg a feladatot.
A versenyügyi biztos szerint az EP szavazása mely a zöld és a fehér könyv nyomán évek óta zajló egyeztetések lezárása, igen fontos pozitív visszajelzés mely ráadásul széleskörű politikai támogatottságot is élvez. Kroes szerint a legfontosabb mégis az, hogy az európai fogyasztók a jövőben hozzájuthatnak az őket megillető kompenzációhoz, a vállalatoktól elszenvedett károk ellentételezésére.
Az EP plenáris ülésén elfogadott határozat a versenyjog megsértése kapcsán a parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága által korábban egyhangúlag jóváhagyott szöveget egy az egyben szavazta meg. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is nagyarányú támogatásáról biztosította a fehér könyvet és arra kéri a Bizottságot, hogy minél előbb javasoljon optimális jogi kereteket a terület megnyugtató rendezésére.
A BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet szerint a fogyasztókat közvetlenül érintik a kartelek és a domináns piaci szerelők versenyellenes gyakorlatai, melyek magasabb árakhoz, kisebb választékhoz, új piaci szereplők megjelenésének megakadályozásához és alacsony innovációs hajlandósághoz vezetnek.
A fogyasztóvédők egy belga példát említenek, melyben az autósiskolák szövetségét megbüntette az állam amiért az 1994 és 2005 között rögzített árakat tett kötelezővé tagjainak, a vezetni tanulók kompenzációjára semmilyen lehetőség nem biztosítva utólagosan.
A BEUC felhívja azonban a figyelmet, hogy a bíróságon kívüli fogyasztóvédelmi kártérítés igen hasznos és szükséges eszköz lehet, de soha nem válhat egyedüli megoldássá. Ennek ellenére üdvözlik, hogy a Bizottság után most az EP is felismerte ennek a fontosságát, a szavazás után pedig minél előbb kötelező érvényű szabályok megalkotását kéri.
A Fehér Könyv a következő főbb ajánlásokat tartalmazza:
1. A tényleges kárösszeggel megegyező teljes kártérítés, ideértve a – például versenyellenes áremelés vagy az értékesítések csökkenése miatti haszonkiesés következtében felmerülő – tényleges veszteség megtérítését is. Az elszenvedett veszteség tényleges értékének megtérítése magával vonja a kamathoz való jogot is.
2. Kollektív jogorvoslat. Különösen a kis értékű kártérítési igénnyel fellépő fogyasztók és kis- és középvállalkozások számára kell biztosítani a hatékonyabb jogérvényesítést – fejtegeti a Bizottság –, lehetővé téve számukra, hogy igényeiket csoportosan, megfelelő képviselők útján nyújtsák be a joghatóság felé. Mindazonáltal gondoskodni kell olyan biztosítékokról, amelyek megakadályozzák, hogy ennek révén megalapozatlan kártérítési igények kerülhessenek benyújtásra. A trösztellenes tevékenység területén a Bizottság ezért azt javasolja, hogy kizárólag – például elismert fogyasztói csoportok által lefolytatott – meghatalmazotti keresetekre legyen lehetőség, amelyekben a károsultak igény szerint vehetnek részt, szemben az ügyvédi irodák által azonosítatlan számú felperes nevében benyújtott csoportos keresetekkel.
3. A hozzáférhetőség elvének kimondása. Annak érdekében, hogy a bírák az adott ügyről teljes képet kaphassanak, a felek nem tarthatják meg saját részükre a vonatkozó bizonyítékokat. Mindazonáltal a Bizottság nem javasol ezen túlmutató alternatívákat – például az adatbetekintéshez való automatikus jogot –, mivel azok olyan eljárási visszaélésekhez vezethetnek, amelyek során az alperesek elsődleges célja a túlságosan széles körű adatbetekintéssel járó jelentős költségek elkerülése.
4. A végső döntések bizonyító ereje. Az ismételt tárgyalásra fordítandó idő és költségek elkerülése érdekében a Bizottság azt ajánlja, hogy – amint az a bizottsági határozatok esetében már bevett gyakorlatnak számít – a tagállami versenyhatóságok jogerős, jogsértést megállapító határozatait az azt követő kártérítési keresetek elbírálása során tekintsék elegendő bizonyítéknak arra, hogy jogsértés történt.
A Bizottság elismeri, hogy a kártérítés összegének kiszámítása gyakran rendkívül bonyolult feladat, mert az áldozat helyzetét egy olyan hipotetikus helyzettel kell összehasonlítani, amely akkor állt volna elő, ha tiszta maradt volna a verseny. Ezért Brüsszel iránymutatásokat készül közzétenni a tárgyban, amelyek természetesen nem kötelező jellegűek, de sokszor talán jól használhatóak. Az iránymutatások között lehetnek hozzávetőleges számítási módok vagy a károk felbecslését célzó, egyszerűsített módszerek.
A Fehér Könyv azt célozza, hogy a versenyjog megsértésének áldozatai valóban hatékony mechanizmusok révén igényelhessenek teljes kártérítést az elszenvedett káruk után. A javaslatok azonban arra is törekednek, hogy távol tartsák mindazon túlzott ösztönzőket, amelyek túlzott perlési hajlandósághoz vezetnek az Egyesült Államokban.
