Az Alkotmánybíróság (Ab) március 23-án hozott határozatában megállapította, hogy a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 14. § (1) bekezdésének „tartalma a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik, ” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisítette.
Az egyik indítványozó azért kérte az érintett szövegrész megsemmisítését, mert álláspontja szerint az sérti a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, illetve a sajtószabadságot. Az indítványozók nézete szerint, mivel a nyilvántartásba vételi szabályok körében a sajtótörvény a sajtótermék tartalmának a vizsgálatára utal, ezeket együttesen úgy lehet értelmezni, hogy el kell rendelni a sajtótermék nyilvántartásból való törlését, ha az egy személyiségi jogi sérelmet megvalósító cikket közölt.
Az Ab osztotta az indítványozók álláspontját, amely szerint a sajtótörvény szabályainak összevetéséből ez az értelmezés is levezethető. Az időszaki lap törlését a jogszabály szerint akkor kell elrendelni, ha a nyilvántartásba vételt követően megállapítják, hogy annak tartalma a 3. § (1) bekezdésben foglalt tilalmakba ütközik. A sajtótörvény 14. § (1) bekezdése tehát nem a „sajtószabadság gyakorlásáról” hanem a sajtótermék „tartalmának” a vizsgálatáról rendelkezik. E vizsgálat a nyilvántartásba vétel során – mivel akkor a lap még nem létezik – csupán a lap címére és a bejelentő által megjelölt céljára terjed ki. Ugyanakkor a törlési eljárásban a „tartalmi” vizsgálat valóságossá válik: a hatóság egyrészt már nem csupán az eredetileg bejelentett címet és célt vizsgálhatja újra, hanem a sajtótermék (tehát akár egy-egy lapszám) tartalmát is. Minthogy pedig a lap tartalmát a benne közölt írások adják, adott esetben egy-egy cikk személyiségi jogot sért jellege is eredményezheti a lap törlését. Sőt, a törvény lényegében mérlegelési lehetőséget sem ad a hatóságnak: amennyiben megállapítható akár egyetlen személyiségi jog sérelme, a törlést el kell rendelni.
Az Ab álláspontja szerint az elérni kívánt cél – a közlés szabadságával való esetleges visszaélés megakadályozása, tehát egy absztrakt jövőbeni jogsérelem veszélye – és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya nem egyeztethet össze egymással. Az, hogy a regisztrációról dönt hatóság álláspontja szerint a sajtótermék bejelentett célja alapján személyiségi jogok jövőbeni megsértése valószínűsíthető, nem indokolhatja a sajtótermék regisztrációjának a megtagadását, különös tekintettel arra, hogy a személyiségi jogok az ember szubjektumából erednek, és hogy e jogok – főszabály szerint – csak személyesen érvényesíthet k. Az alkotmánybírák szerint amennyiben a szerkesztőnek, kiadónak minden egyes cikk megjelenése előtt figyelembe kellene vennie, hogy az adott cikk megjelenése esetleg a lap törlését eredményezheti, és csak e félelemmel adhatná ki az adott lapszámot, a sajtószabadság lényege veszne el.
