A frakcióknak közösen kell meghatározniuk a miniszterelnökkel szemben benyújtandó konstruktív bizalmatlansági indítványról szóló határozati javaslat tárgyalásának szabályait – jelentette ki Szili Katalin házelnök csütörtökön.
A rendszerváltozás óta nem volt példa arra, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvány kerüljön az Országgyűlés elé, így az erről szóló határozati javaslat tárgyalásának szabályait a frakcióknak közösen kell meghatározniuk – mondta Szili Katalin a házbizottság ülése után csütörtökön. Az Országgyűlés elnöke felhatalmazást kapott a házbizottságtól, hogy ennek részleteiről javaslatot tegyen a frakcióknak a következő házbizottsági ülésen. Meg kell határozni például a vita szerkezetét, annak menetét, a miniszterelnök-jelölt felszólalásának lehetőségét, és a már benyújtott kérdések, azonnali kérdések, interpellációk sorsát. Ha megérkezik a parlamenthez a bizalmatlansági indítvány, akkor rendkívüli házbizottsági ülést is összehívhatnak ez ügyben az április 6-i héten.
Konszenzust vár a házelnök
Ha a házbizottság például úgy dönt, hogy időkeretben tárgyalja a konstruktív bizalmatlansági indítványt, akkor a házszabály szerint ezt minimum tízórás időkeretben kell lefolytatni. Nincs szabály viszont arra, hogy ezen belül kik szólalhatnak fel, milyen sorrendben és mennyi ideig beszélhetnek, így erre is javaslatot tesz majd – közölte a házelnök. Szili Katalin azt szeretné, ha a konstruktív bizalmatlansági indítvány tárgyalásának menetére vonatkozó szabályokat konszenzussal fogadnák el a frakciók.
Konstruktív bizalmatlansági indítvány ugyan még nem került az Országgyűlés elé, de kormányzati cikluson belüli miniszterelnök-cserére már volt példa, így az akkor történteket valószínűleg figyelembe veszik a mostani helyzetben is. Ilyen döntés volt például, hogy a Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc közti kormányfőváltásnál az új miniszterelnök, illetve az átalakított kormány eskütételének napján nem volt interpellációs időszak. A kérdéseket, azonnali kérdéseket és interpellációkat az eddigi tapasztalatok szerint nem szokták ugyan visszavonni a kormányzati cikluson belüli miniszterelnökváltásnál vagy minisztercserénél – hiszen azok nem a személynek, hanem az általa betöltött pozíciónak szólnak- , de hagynak időt az átállásra.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány
Az alkotmány szerint konstruktív bizalmatlansági indítványt a képviselők legalább egyötöde nyújthat be írásban a miniszterelnökkel szemben. A 77 aláírónak az indítványban meg kell neveznie az új kormányfőt. Az indítvány formája határozati javaslat. A házszabály előírja, hogy a javaslatról a benyújtást követő 3. nap után, de legkésőbb 8 napon belül szavaznia kell a parlamentnek. A konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásával az új miniszterelnököt azonnal megválasztja a parlament, s az új kormányfő esküt is tesz.
Ezzel együtt megszűnik a kormány megbízatása. Az alkotmány szerint az új kormány megalakulásáig a régi kabinet hivatalban marad, a miniszterek gyakorolják hatáskörüket, de nemzetközi szerződést nem köthetnek, rendeletet pedig csak halaszthatatlan esetben alkothatnak. Az államtitkárok, a szakállamtitkárok, a politikai tanácsadók és a főtanácsadók megbízatása az új kormány megalakulásáig tart.
A konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megválasztott új miniszterelnök a szavazás után kezdeményezi az Országgyűlés elnökénél a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatását, majd a köztársasági elnöknél a tárcavezetők és az államtitkárok kinevezését. A kinevezés után a kormány megalakul, tagjai leteszik a parlamenti esküt. Az új szakállamtitkárokat a miniszterelnök nevezi ki a miniszterek javaslatára.
