A parlamenti vitában egyértelművé vált, hogy az Országgyűlés nem fogja megszavazni azt a kétharmados alkotmánymódosítást, amely a gyűlöletbeszéd elleni, a jelenleginél hatékonyabb fellépés megteremtését tenné lehetővé. Az előterjesztés általános vitája kedden kezdődött.
Az MSZP-n kívül egyetlen párt sem támogatta a törvényjavaslatot. A Fidesz, a KDNP és az SZDSZ képviselője is azon a véleményen volt, hogy indokolatlan az alkotmány módosítása, mert a jelenleg hatályos törvények is lehetővé teszik a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést.
Salamon László (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűlöletre uszítás tilalma jelenleg is szerepel az alaptörvényben, az alapvető jogok egymáshoz való viszonyából, az emberi méltóság és a személyiség védelméből következően.
Véleménye szerint a kormány szeretné a negatív indulatok keltésére alkalmas megszólalások tilalmát sokkal nagyobb mértékben kiterjeszteni, ez pedig a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan mértékű korlátozását jelentene.
Bárándy Gergely (MSZP) szerint a gyűlöletbeszéd elleni hatékony fellépés igenis szükséges és nem elégségesek a jelenleg hatályos jogszabályok. Hozzátette: szükséges a gyűlöletbeszédet a büntetőtörvénykönyvben is szankcionálni.
Közölte, továbbra is úgy gondolják, hogy a hatályos alkotmány rendelkezései mellett is lenne lehetőség a gyűlöletbeszéd elleni büntető rendelkezések megalkotására, de az Alkotmánybíróság (Ab) többségi álláspontja nem ez.
Bárándy Gergely elmondta, hogy a büntető törvénykönyvben szerepel a közösség elleni izgatás tényállása, ezt lehetne és kellene alkalmazni a gyűlöletbeszédre. A magyar bíróságok ezt a jogszabályt nem megfelelőképpen alkalmazzák, és ez az Ab álláspontja is – közölte.
Répássy Róbert (Fidesz) kijelentette: március 15-e után semmilyen törvény elfogadásához nem járulnak hozzá, amely a szólásszabadságot korlátozni kívánja. Mint mondta, a nemzeti ünnepen történt események önmagában éppen elegendő indokot szolgáltatnak arra, hogy ne támogassanak egy ilyen törvényjavaslatot.
Úgy vélte, hogy ez az előterjesztés a szólásszabadság megengedhetetlen korlátozását jelenti, ezért nem fogják megszavazni.
Szerinte az előterjesztés nem a valódi problémákat orvosolja, azaz azt, hogy nőtt a roma kisebbség elleni bűncselekmények száma.
Erre az alkotmánymódosítás nem eszköz, erre a büntetőjog szigorítása, súlyos elrettentő büntetések kilátásba helyezése lehet válasz – vélekedett.
Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) is azt mondta, hogy pártja nem támogatja az alkotmány módosítását, sőt helytelenítette azt.
Elmondta, meggyőződésük szerint a jelenleg hatályos rendelkezések alkalmasak arra, hogy ezeket a jelenségeket visszaszorítsák.
Azzal egyetértett azonban, hogy lehetne változtatni a fennálló bírói gyakorlaton.
