Az Európai Bizottság tájékozódni kíván a libatoll-fosztás tagállamokban jellemző gyakorlatáról és ennek fényében dönt majd arról, hogy szükséges-e további lépéseket tenni – derült ki az agrárminiszterek ülésén, ahol svéd kezdeményezésre egy Magyarországot gyanúba keverő videofelvétel ügye is terítékre került.
A libatoll-fosztás kérdését svéd kezdeményezésre tűzték napirendre az EU27 agrárminisztereinek hétfői ülésén, azt követően, hogy a skandináv országban nemrég nagy közfelháborodást keltett egy állítólag Magyarországról származó videofelvétel, amely a tollfosztás különösen kegyetlen módját mutatta be.
A magyar delegáció „nagyon szerencsétlennek” nevezte az esetet, amitől elhatárolódott és hangsúlyozta, hogy nem általános gyakorlatról, hanem egy elszigetelt esetről van szó. Gráf József, az agrártárca vezetője elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egy svéd kereskedelmi csatornán bemutatott felvétel azt a hamis benyomást igyekezett kelteni, mintha hazánkban jellemző eljárásról lenne szó. Arra is rámutatott, hogy a felvétel régi és ezért az azon szereplő személyek nehezen beazonosíthatók. Hangsúlyozta, hogy a magyar törvények büntetik az állatokkal való kegyetlenkedést, aminek akár három éves szabadságvesztés is lehet a következménye. Brüsszeli forrásból úgy tudjuk, hogy a hazai agrártárca nemrég levelet írt Andrula Vasziliu egészségügyi biztosnak, arról biztosítva őt, hogy a videón bemutatott gyakorlatot a magyar törvények sem engedik, továbbá arról, hogy a magyar hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben.
Vasziliu szóvivője újságíróknak elmondta, hogy a Bizottság tájékozódik a tollfosztás tagállamokban alkalmazott módszereiről, és ennek fényében dönt majd a további lépésekről. A tollfosztást egyébként nem tiltják az uniós szabályok, feltéve, ha azt kíméletesen, csak az elöregedett tollakat eltávolítva végzik, hogy ne okozzanak fájdalmat az állatoknak – emlékeztetett a szóvivő.
Magyarország kérésére a hétfői agrárminiszteri ülésen megvitatták a juhok és kecskék kötelező elektronikus jelölésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket Budapest a gazdák adminisztratív és pénzügyi terheinek enyhítése céljából a szabály módosításával nemzeti szinten választhatóvá szeretett volna tenni. Ebben Forgács Barnabás szakállamtitkár szerint hazánkat többek között Írország, Lengyelország, Szlovákia, Nagy-Britannia és Litvánia is támogatta. Az elektronikus azonosítórendszer 2009. december 31-től válna kötelezővé valamennyi állat számára. Az Európai Bizottság a szabályok opcionálissá tételéhez nem járult hozzá, abba viszont beleegyezett, hogy a végrehajtás során rugalmasan járjanak el.
Holland kérésre tűzték napirendre a génmódosított termékek köztermesztésbe való bevonásával kapcsolatos döntéshozatal megváltoztatásának kérdését. Hollandia számos ország – köztük hazánk – támogatásával azt szorgalmazta, hogy válasszák ketté az élelmezési és takarmány-célú, illetve a köztermesztés-célú GMO-kkal kapcsolatos uniós döntéshozatalt, mégpedig úgy, hogy az utóbbi esetében a tagállamoké legyen a döntés joga, korlátozhassák vagy akár meg is tilthassák a génmódosított vetőmagok köztermesztésbe való bevonását. Petr Gandalovic, az ülésen elnöklő cseh mezőgazdasági miniszter sajtótájékoztatóján közölte, hogy számára is meglepően egyre több ország csatlakozik ehhez a vonulathoz. A Bizottság érdemi reagálás nélkül meghallgatta a tagállamok véleményét.
Az ülésen a Bizottság részéről az a magyar kezdeményezés is elutasításra talált, amely a SAPS-ra (egységes területalapú támogatási rendszer) vonatkozó szabályok módosítása révén több közvetlen jövedelemtámogatást szorgalmazott a cukorrépa termelők számára. És bár ezt a javaslatot is több ország támogatta, Mariann Fischer Boel biztos emlékeztetett rá, hogy a közös agrárpolitika állapotfelmérése során nem kezelték a kérdést, így nem lát lehetőséget a szabály megváltoztatására. Attól viszont nem zárkózott el, hogy a tagállamok saját költségvetésből nyújtsanak állami támogatást, amire azonban az ismert szűk költségvetési lehetőségek miatt vajmi kevés esély van Magyarországon.
