Egyszerűsödhetnek a határon átnyúló öröklésre és házasságra vonatkozó szabályok

Az uniós közjegyzők Brüsszelben Jacques Barrot biztos részvételével rendeznek gyakorlati kérdéseket tisztázó tanácskozást, a magyar közjegyzők pedig áprilisi budapesti műhelykonferenciájukon foglalkoznak az európai magánjogi viszonyok átalakulásával.

A társadalmi viszonyok európai szintű folyamatos változása a jogviszonyok újabb és újabb felülvizsgálatát igényli. Napjainkban mintegy nyolcmillió európai uniós állampolgár él – tanul, dolgozik, vagy tölti nyugdíjas éveit – más tagállamban. Évente 50-100 ezer határon átnyúló örökösödési eljárásra kerül sor, és egyre nagyobb arányban kötnek házasságot különböző tagállamokban élő párok.

A határon átnyúló öröklés érvényesítését jelenleg számos gyakorlati és jogszabályi akadály nehezíti. Az európai családjog egyik legaktuálisabb témája ezért az európai öröklési rendelet, mellyel a Bizottság várhatóan még ebben a hónapban előáll. Ennek előkészítési folyamatában az Európai Unió közjegyzői is részt vesznek. A rendelet a határon átnyúló hagyatéki ügyek egyszerűbb rendezése érdekében bevezetné az európai öröklési bizonyítványt.

„A tagállamok öröklésre és végrendeletekre vonatkozó jogrendszerei között jelentős különbségek vannak, ezért az európai örökösöknek számos nehézséggel kell megküzdeniük – mondta el Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke. – Az új rendelet, azon belül az európai öröklési bizonyítvány a több tagállamot érintő örökösödési eljárásokat egyszerűsítené és gyorsítaná meg, és számos határokon átnyúló hagyatéki vitának is elébe lehetne menni. Ugyan a rendeletnek még az uniós jogalkotási folyamat több lépcsőjén át kell haladnia, de bízunk benne, hogy végül az uniós állampolgárok életét megkönnyítő és a szakma által is elfogadott korszerű eszköz születik Brüsszelben” – tette hozzá Dr. Tóth Ádám.
 
Ugyancsak fontos családjogi kérdéseket vet fel a más tagországok állampolgárainak házasságkötése, illetve válása.  Évente mintegy 170 ezer vegyes házasság bomlik fel, és a nemzeti jogrendek ütközésének következtében az ilyen párok bonyolult jogi helyzetekkel találkoznak.

A CNUE rá kíván világítani az unión belül még megoldásra váró családjogi kérdésekre. Ezért az Európai Bizottsággal együttműködve 2009. március 19-20-án konferenciát rendez, ahol számos európai ország szakértői, politikusok és közjegyzők konkrét gyakorlati kérdéseken keresztül vázolják fel az aktuális európai családjogi kérdéseket. Milyen vagyonmegosztási elveket kell például követni, ha egy Brüsszelben élő magyar-német házaspár útjai elválnak? Elismeri-e a bécsi jog a Belgiumban azonos neműek között kötött házasságot, ha az érintettek hollandok? Mely tagállamban mondják ki a német pár válását, ha a férj munkája miatt Stockholmban élnek? Az először Lengyelországban, majd Finnországban eladósodott lengyel házaspár esetében milyen hitelezői kielégítési sorrend érvényesíthető? A konferencia záróbeszédét Jacques Barrot, az EU bel- és igazságügyi biztosa tartja.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara is fontosnak tartja a közvélemény tájékoztatását az aktuális európai uniós családjogi témákban, melynek érdekében Polgári és polgári eljárásjogi szabályok átalakulása az Európai Unió jogában címmel 2009. április 2-án műhelykonferenciát rendez a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Dísztermében. A konferencia előadói a nemzetközi öröklési jog új távlatai és a közokiratok jelene és jövője mellett a határokon átnyúló igényérvényesítés új európai alternatíváival is foglalkoznak.

* * *
Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE)

Az Európai Unió Közjegyzőségei Tanácsának 21 tagja van (Horvátország megfigyelői státuszban vesz részt a szervezet munkájában), az európai közjegyzőségeket a nemzeti közjegyzői szervezetek elnökei képviselik. A szakma szószólójaként a tagjai által közösen hozott határozatokat kifejezésre juttatja az Európai Unió fórumain, munkacsoportjai folyamatosan figyelemmel kísérik közjegyzőséget érintő aktuális közösségi kérdéseket. A CNUE az európai uniós közjegyzők közösségi ismereteinek naprakésszé tétele érdekében képzéseket is szervez. A CNUE élén az elnök áll, aki tisztségét egy évig tölti be. A CNUE székhelye Brüsszel. A CNUE szilárdan elkötelezett a jog Európájának felépítése mellett, küldetésének tekinti a közjegyzőség fejlesztését, fontos törekvése, hogy hozzájáruljon a közös európai igazságügyi térség létrehozásához, valamint a nemzeti és a közösségi jog helyes alkalmazásához.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK)

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) köztestület, mely a legfőbb önkormányzati szervként képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit. A budapesti székhelyű kamara – a hatályos rendelkezések szerint – nem pusztán érdekvédelmi szervezet, hanem jogszabályokat is kezdeményez és közreműködik azok előkészítésében, a közjegyzői kar irányításával és szervezésével kapcsolatban állami feladatokat lát el, működteti a közjegyzői levéltárat, illetve közhitelű és egyéb központi nyilvántartást vezet. A közjegyzőség Magyarországon is többszáz éves intézmény, amely a rendszerváltás után kapta vissza korábbi státuszát. A közjegyzők tevékenységi köre hatósági tevékenység, ezen belül igen széles: a különböző közokiratok és tanúsítványok készítésén túl kiterjed az okiratok, közjegyzői közreműködéssel kapcsolatos pénz vagy értéktárgy bizalmi őrzésére, a hagyatéki és egyéb nemperes eljárások lefolytatására. A cél azonban mindig egy: elősegíteni a jog vita nélküli érvényesítését, azaz megelőzni a szükségtelen pereket.