Nem nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének javasolt Zanathy Jánost a köztársasági elnök, mert álláspontja szerint erre a posztra csak a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelölhetne, azonban ez a tisztség tavaly június óta betöltetlen – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KeH) csütörtökön.
A közlemény szerint Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese – akinek megbízatása április 1-én lejár – március 17-ei előterjesztésében tett javaslatot Sólyom Lászlónak, hogy nevezze ki Zanathy János legfelsőbb bírósági bírót a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének.
A köztársasági elnök az alkotmány alapján azonban úgy ítélte meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének kinevezésére kizárólag a Legfelsőbb Bíróság elnöke jogosult javaslatot tenni. Mivel ilyen hatásköre a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének nincs, a köztársasági elnöknek a kinevezést meg kellett tagadnia – írta közleményében a KeH.
Az elnöki hivatal szerint ezért az előterjesztésben szereplő személyi javaslatot, illetve a mellékelt pályázatot Sólyom László érdemben nem is vizsgálta. Az államfő döntése részletes indokolásáról csütörtökön levélben tájékoztatta Kaposvári Bertalant.
A levélben Sólyom László azt írta, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségére a lehető legrövidebb időn belül jelölést tesz, és reméli, hogy az Országgyűlésnek mihamarabb sikerül megválasztania a főbírót.
Sólyom László a levélben megköszönte Kaposvári Bertalan elnökhelyettesi munkáját, és különösen az elmúlt hónapokban végzett tevékenységét, amióta betöltetlen a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztsége.
A Legfelsőbb Bíróságnak tavaly június 24-e óta nincs elnöke, Lomnici Zoltán hatéves mandátuma akkor járt le. Az elnöki jogkört törvényi felhatalmazás alapján az elnökhelyettes, Kaposvári Bertalan gyakorolja, neki azonban áprilisban nyugdíjba kell vonulnia, mivel betölti 70. életévét.
Sólyom László főbíró-jelöltjeit eddig háromszor utasította el az Országgyűlés. Az első jelölt, Baka András, a strasbourgi emberi jogi bíróság korábbi magyar bírája májusban nem kapta meg a kétharmados szavazattöbbséget, ahogyan Havasiné Orbán Mária, a Győri Ítélőtábla vezetője sem, akit először decemberben, majd újrajelölése után, március 9-én ismét nem támogatott a parlament.
