Liechtenstein és Andorra után pénteken Svájc, Ausztria és Luxemburg is az eddig rendkívül szigorú banktitok oldását jelentette be az erősödő nemzetközi nyomás hatására.
Az egyre súlyosbodó globális pénzügyi és gazdasági válság alaposan kikezdte az országok államháztartását. Nem elég, hogy a recesszió miatt csökkenő adóbevételekre kell felkészülniük a legtöbb országban a pénzügyminisztériumoknak, sok helyütt a költséges gazdaságélénkítő programok miatt a kiadási oldal növekedésével is szembe kell nézniük. Érthető tehát, hogy igyekeznek minden olyan lehetőséget megragadni, amellyel „olcsón” lehet csökkenteni a hiányt.
Ilyennek ígérkezik az adóparadicsomok elleni fellépés is. Az alacsony vagy csupán névleges adókulcsokat alkalmazó országok ugyanis a nemzetközi adócsalás fő ösztökélői – sokszor persze akaratukon kívül. Becslések szerint az OECD adócsalás elleni nemzetközi konvencióját be nem tartó államok évente legalább 200 milliárd dollárnyi bevételtől fosztják meg csupán a vezető fejlett országok államháztartását (ebbe a cégek és a magánszemélyek elmaradt jövedelemadó-bevételei is beletartoznak). Nem meglepő tehát, hogy a mostani válság idején fokozódik az igény az adóparadicsomok elleni nemzetközi fellépésre.
A svájci, az osztrák és a luxemburgi kormány egyaránt pénteken jelentette be, hogy enyhíti a banktitok eddigi rendkívül szigorú szabályozását. Egy nappal korábban Andorra és Liechtenstein illetve Belgium ígért hasonlót. Valamennyien arról számoltak be, hogy bevezetik a pénzmosás és az adócsalás elleni OECD-standardokat, amire eddig nem voltak hajlandóak.
