A jövőben bekerülne az erkölcsi bizonyítványba az is, ha valakit a bíróság jogerős ítéletében eltilt foglalkozása gyakorlásától – erről az igazságügyi tárca büntetőjogi főosztályvezetője beszélt csütörtökön az MTI érdeklődésére, annak kapcsán, hogy elkészült a bűnügyi nyilvántartás szabályozását módosító jogszabálytervezet.
Rajmon Balázs elmondta: az erkölcsi bizonyítvány esetében a hatályos szabályozás kevésbé tölti be a funkcióját, mert túlságosan kevés információt tartalmaz ahhoz, hogy a kiszabott büntetések végrehajtásáról megfelelően gondoskodni lehessen. Jelenleg az erkölcsi bizonyítványban csak az szerepel, hogy valaki büntetett előéletűnek tekintendő-e vagy nem.
A tervezett szabályozással olyan adatok is bekerülnének az erkölcsi bizonyítványba – a foglalkozástól, a járművezetéstől és a közügyek gyakorlásától való eltiltás -, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kiszabott szankciókat maradéktalanul végre lehessen hajtani – hangsúlyozta a főosztályvezető.
A tervezettel kapcsolatban – amelyet szakmai szervezetek csütörtökig véleményezhettek – azt mondta: egyik legnagyobb újítása az úgynevezett személyi törzs létrehozása. Ez a bűnügyi nyilvántartásban szereplők személyes adatait tartalmazza, és kódokkal kapcsolódnak hozzá azok az adatok, amelyek tartalmazzák, hogy az adott személy például elítélt vagy még csak büntetőeljárás alatt áll.
Rajmon Balázs kitért arra is, hogy jelenleg is több nyilvántartási részből áll a bűnügyi nyilvántartás, ezt a formát fenntartanák, azzal a különbséggel, hogy az új rendszer már a legmodernebb adatvédelmi és adatkezelési követelményeknek is megfelel majd. A főosztályvezető szerint a jogszabály tagoltabb nyilvántartást hoz létre, külön kezelik a nemzetközi ügyek miatt rögzített adatokat, valamint az elítéltek, a büntetőeljárás, illetve a kényszerintézkedés alatt állók adatait.
A DNS- és ujjlenyomat-nyilvántartással kapcsolatban a főosztályvezető azt mondta: jóval részletesebben szabályozzák majd, hogy meddig lehet őrizni, kinek lehet kiadni, kinek az esetében szükséges tárolni ezeket az adatokat. Példaként említette, hogy a jelenlegi szabályozás azt is lehetővé teszi, hogy olyan bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárásban vegyenek DNS-mintát, amely nem indokolt.
Bár a tárca tervezete tartalmazza, hogy a fényképnyilvántartás kerüljön ki a bűnügyi nyilvántartásból, ez várhatóan mégsem lesz benne a kormány parlament elé kerülő javaslatban. A tervezet eredetileg elhagyta volna a fényképnyilvántartást, mert a gyakorlatban a személyiadat- és az útlevél-nyilvántartásban használt fotókat használják a bűnüldöző szervek. A szakmai szervezetek szerint azonban szükség van a fényképnyilvántartásra.
Az MTI kérdésére, hogy milyen hatással van a jogszabály az amerikai vízummentességhez kapcsolódó adatcserére, a főosztályvezető azt mondta: a tervezet szerint külön alnyilvántartást alakítanának ki az uniós tagállamok bíróságai által elítélt magyar állampolgárokról, és természetesen ezen belül rendezik azt a kérdést is, hogy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján pontosan kinek és milyen adatokat lehet átadni.
Rajmon Balázs szerint a még a tavaszi időszakban a parlament elé kerülő törvénytervezet megvalósítja azt a tagolt rendszert, amelynek hiányát az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly év végén kifogásolta. Az Ab szerint a jelenlegi bűnügyi nyilvántartás ugyanis túlságosan sok információt tárol egy helyen, és olyanokat, amelyeket együtt nem lehetne rögzíteni.
Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben hozott határozatában alkotmányellenesnek találta a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény és az erre a rendelkezésre utaló jogszabályok egyes rendelkezéseit, ezért azokat 2009. június 30-ai hatállyal megsemmisítette.
