Szétválasztaná az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérum a Legfelsőbb Bíróság elnökének és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vezetőjének posztját, ez utóbbit egyszerű többséggel választaná az Országgyűlés, hatásköre viszont kiterjedne a Legfelsőbb Bíróságra is – közölte az egyik parlamenti párt frakciójától hétfőn. A szakértői anyagokról szóló értesülésre reagálva az IRM megjegyezte: a kormány és a tárca sincs elkötelezve semelyik megoldás mellett sem.
A jelenlegi szabályok szerint a kétharmados parlamenti többséggel megválasztott legfelsőbb bírósági elnök tölti be az OIT elnöki posztját is – ezt változtatná meg a javaslat, amelyről csütörtökre ötpárti szakértői egyeztetést hívott össze az igazságügyi és rendészeti miniszter. A törvénymódosítási tervek elfogadásához kétharmados parlamenti támogatásra van szükség.
Az MTI birtokába került igazságügyi minisztériumi kodifikációs vázlat szerint az önálló OIT-elnököt a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez hasonlóan az Országgyűlés választaná meg, de nem minősített, kétharmados, hanem egyszerű többséggel, és nem a köztársasági elnök, hanem a házelnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a szakminiszter javaslatára.
Szintén fontos változás, hogy a javaslat szerint a bíróságok központi igazgatását változatlanul az OIT látná el, de hatásköre kiterjedne a Legfelsőbb Bíróságra is. Ezzel szemben a jelenlegi szabályozás tartalmazza többek között azt, hogy az OIT “irányítja és ellenőrzi – a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével – a kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási tevékenységét”, valamint “kinevezi és vezetői tisztségéből felmenti az ítélőtábla elnökét és elnökhelyettesét, a megyei bíróság elnökét és elnökhelyettesét, a kollégiumvezetőt”, ugyanakkor “előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyéről és az elnökhelyettes személyéről”.
Az igazságügyi minisztériumba csütörtökre összehívott ötpárti szakmai konzultációnak az adhat különleges aktualitást, hogy az Országgyűlés hétfőn szavaz másodszor az államfő által főbírónak jelölt Havasiné Orbán Máriáról, akinek megválasztását decemberben egyszer már elutasította a parlament, a Sólyom László azonban január 20-án ismételten őt jelölte a posztra.
A két poszt szétválasztása mellett a szaktárca javaslata kitér még a Legfelsőbb Bíróság feladatait – így például a jogegységi eljárást és joggyakorlat-elemzést -, az OIT feladatait, összetételét, a bírósági szervezetet – bíróságok létesítését és megszüntetését -, valamint a bírák és a bírósági vezetők kinevezését, pályaalkalmasságát, teljesítményértékelését érintő számos szakmai részletkérdésre.
Az IRM megerősítette, hogy csütörtökön ötpárti szakértői konzultáció lesz a javaslatokról.
A miniszter meghívta a frakciók vezetőit és elküldte nekik a rendelkezésére álló szakértői anyagokat is.
“E szakértői anyagokról azonban fontos elmondani, hogy a kormány és a tárca sincs elkötelezve semelyik megoldás mellett sem” – tartalmazza az IRM írásos válasza, mely kitér arra is, hogy tíz évvel a bírósági reformot követően számtalan lehetséges módja merült fel már annak, hogy miként lehetne hatékonyabbá tenni a bírósági igazgatás rendszerét.
