Nincs alkotmányos indoka annak, hogy az államkincstár megtagadja az anyasági támogatást arra hivatkozva, hogy bár az apa magyar állampolgár, az anya csak tartózkodási engedéllyel rendelkezik Magyarországon – fejtette ki az ombudsman egy panaszbeadvány nyomán. A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet.
A Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága szerint a panaszos családja nem jogosult az anyasági támogatásra, mert az apa ugyan magyar állampolgár, a kérelmet előterjesztő anya azonban a szüléskor csak tartózkodási engedéllyel rendelkezett. Ezzel szemben Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kifejtette, hogy a törvény szerint magyar állampolgár gyermeke születésénél fogva magyar állampolgárrá válik, függetlenül attól, hogy a magyar állampolgárságot az apa és az anya, vagy csak egyikük révén szerezte.
A családnak nyújtott támogatásokkal az állam a család és a gyermekvállalás fontosságát ismeri el. Az anyasági támogatással az állam nem az anya szükségleteihez, hanem a gyermek megszületésével járó többletkiadásokhoz járul hozzá – tisztázta Szabó Máté. Az állampolgári jogok biztosa szerint az Államkincstár elutasító döntésével sértette a család védelmének alkotmányos előírását és a hátrányos megkülönböztetés – ugyancsak az Alkotmányban rögzített – tilalmát. Az ombudsman ezért a Magyar Államkincstár elnökéhez, a szociális és munkaügyi miniszterhez, a pénzügyminiszterhez valamint az igazságügyi és rendészeti miniszterhez fordult megoldásért.
A beadvány azt is kifogásolta, hogy az anya külföldi állampolgársága miatt a gyermek nem kaphat életkezdési támogatást Sopron önkormányzatától. Az önkormányzat rendelete szerint a támogatás annak a magyar állampolgárnak jár, akinek mindkét szülője soproni, vagyis akik a gyermek születését megelőzően Sopron város közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel rendelkeztek és életvitelszerűen Sopronban laknak. Tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldinek Magyarországon csak tartózkodási helye lehet, állandó lakhelye nem – indokolta véleményét az állampolgári jogok biztosa. Szabó Máté ezért az életkezdési támogatás megtagadásában nem látott alkotmányos visszásságot.
