Az Országos Rádió és Televízió Testület többsége a 147/2008. számú előterjesztés alapján meghozott 391/2009. (II. 25.) számú határozatában úgy döntött, hogy az NFÜ és a TV2 között létrejött szerződés alapján nyújtott támogatás tárgyában nem állapítja meg az Rttv. 18. § (3) bekezdésének sérelmét. Szalai Annamária ORTT tag úgy véli, hogy a Testület döntése kifogásolható, szabad utat enged az állami, kormányzati intézmények tartalombefolyásolási kísérleteinek.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a TV2 szerződése értelmében az NFÜ összesen 200 millió forinttal járul hozzá a “Jóban rosszban” című sorozat 82 epizódjának elkészítéséhez, amelyek cselekményébe a műsorszolgáltató beleszövi az uniós pályázatokkal
kapcsolatos, NFÜ-vel közösen kialakított történetszálat.
Szalai Annamária ORTT tag álláspontja szerint azzal, hogy ezt a támogatási formát (állami intézmények által anyagi támogatás nyújtása annak érdekében, hogy egy sorozatban közérdekű információk jelenjenek meg) a Testület jogszerűnek minősítette, egy igen veszélyes precedenst alapozott meg.
Szalai Annamária testületi tag a Testület 1874/2008. (X.16.) számú határozatával indított közigazgatási eljárást a TV2 ellen a Jóban rosszban című sorozat támogatása miatt.
A Testület nem állapította meg a támogatási szabály – az Rttv. 18.§ (3) bekezdésének[1] – sérelmét a TV2 Jóban rosszban című sorozata kapcsán.
A Testület a műsorszolgáltató Jóban rosszban c. műsorszámával kapcsolatban az Rttv. 18.§ (3) bekezdésének sérelme miatt hivatalból indított közigazgatási eljárást megszüntette.
Az Országos Rádió és Televízió Testület 391/2009. (II.25.) számú végzése:
Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval szemben folytatott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) e) pontja alapján meghozta az alábbi végzést:
A Testület a műsorszolgáltató Jóban rosszban c. műsorszámával kapcsolatban az Rttv. 18.§ (3) bekezdésének sérelme miatt hivatalból indított közigazgatási eljárást megszünteti.
E végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a közléssel jogerős és végrehajtható. A végzés felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás
A Testület 1874/2008. (X.16.) számú határozatával indított közigazgatási eljárást a TV2 ellen a Jóban rosszban c. napi sorozat támogatása miatt. A Testület a hatósági ellenőrzést követően az Rttv. 18.§ (3) bekezdés megsértését valószínűsítette amiatt, mert a sorozat részbeni finanszírozásáért az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mint finanszírozó által meghatározott EU támogatási cselekményszálat szőtt a történetbe.
A műsorszolgáltató nyilatkozatában vitatta a törvénysértést. Kérte, hogy a Testület keresse meg az ügyben az NFÜ-t, és tartson személyes meghallgatást. Álláspontja szerint nem állapítható meg az, hogy a támogató a szerkesztői szabadságot érintő módon befolyásolta volna a műsorszám tartalmát már csak azért sem, mert az NFÜ koprodukciós partner és nem támogató volt.
“Az Rttv. 18. § (3) bekezdése ugyanis az adott jogszabályi rendelkezés alanyaként a támogatót határozza meg akként, aki/amely a szerkesztői szabadságot érintő módon a műsorszám tartalmát nem befolyásolhatja. A műsorszámok közös előállításban történő megvalósításakor ugyanakkor a közös előállításban résztvevő koproducerekre ilyen jellegű kötelezettség nem vonatkozik. A koprodukcióban készülő filmeknek, műsorszámoknak épp az a lényege, hogy egy vagy több partner a tartalmat is befolyásoló módon, és a tartalom előállítását biztosító együttműködése alapján megállapodik arról, hogy mely koprodukciós partnernek milyen jellegű jogai és kötelezettségei vannak a tárgybeli film vagy műsorszám megvalósítása, elkészítése és esetlegesen azt követő felhasználása, hasznosítása során. Ilyen jellegű koprodukciós szerződéseket kötnek a televíziók is akkor, amikor bizonyos, eredendően a moziban bemutatásra kerülő filmek előállításához nyújtanak akár pénzbeli, akár egyéb koprodukciós teljesítést. Ebben az esetben sem beszélhetünk támogatásról, mint ahogyan nem beszélhetünk kifejezetten támogatóról sem.”
A Testület még a hatósági ellenőrzés időszakában felhívta a műsorszolgáltatót, hogy bocsássa rendelkezésre a műsorra vonatkozó, az NFÜ-vel kötött szerződést, amelynek a TV2 eleget tett.
A “Megállapodás televíziós műsor közös előállítására” elnevezésű szerződés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az MTM-SBS Televízió Zrt. között jött létre 2008. február 14-én. A megállapodás bevezető rendelkezései között a felek rögzítették a szerződéskötés jogi alapjait.
Az NFÜ, mint az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére, e támogatások felhasználására létrehozott intézmény tájékoztatási tevékenysége körében döntött arról, hogy az Európai Uniós forrásokból megvalósuló pályázatok hátterét, folyamatát kívánja bemutatni és szélesebb körben megismertetni a koprodukció útján. Az NFÜ kijelentette, hogy döntése a napi sorozatnak már a TV2-n sugárzott epizódjainak ismeretében, azok színvonalára és a napi sorozat népszerűségére, nézettségére tekintettel született.
A műsorszolgáltató a koprodukcióban azt vállalta, hogy e pályázati folyamatot fikciós művészi eszközökkel objektíven bemutatja úgy, hogy a téma, illetve annak feldolgozása ne váltson ki direkt negatív visszhangot.
A szerződés tárgya a “Jóban rosszban” napi sorozat 82 epizódjának a szerződéskötés napjától 2008. december 31-ig történő közös előállítása, gyártása, amely epizódokat közösen választanak ki. A közös előállítású 82 epizód pályázattal kapcsolatos történetszálának a long-term story line alapján készített részei összesen 164 percet tesznek ki. A műsorszolgáltató a – közösen elfogadott – long-term story line alapján készíti el az epizódok story line-ját, amelyet megküld észrevételezésre az NFÜ-nek. Az NFÜ szakmai tanácsokkal is hozzájárul a koprodukcióhoz.
Az NFÜ a 82 epizód előállításához összesen 200 millió forinttal járul hozzá (egy közös epizód pályázati történetszállal érintett része 1.219.512 Ft/perc), a TV2 viseli a többi költséget. A produkció utófinanszírozású, az NFÜ a gyártási költséghez való hozzájárulás címén az MTM-SBS által sugárzott epizódokat követően, a televízió havonta kiállított számlája után utalja a pénzt a műsorszolgáltatónak.
A közösen előállított epizódok vége-főcímében a TV2 köteles feltüntetni a következőket:
“Készült az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja közreműködésével, a TV2 és az Új Magyarország Fejlesztési Terv koprodukciójában”. A vége-főcímben az NFÜ a kiíráson kívül a logójával is megjelenik, továbbá a www.nfu.hu <http://www.nfu.hu/> címet is feltüntetik.
A szerződésben a felek külön kitértek a műsortámogatásra, megállapodtak abban, hogy a műsorszolgáltató a Médiatörvény alapján jogosult a közös előállítású epizódokhoz is támogatókat akvirálni, ám a támogató nem lehet, illetve a támogatói üzenetben nem jelenhet meg olyan gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, amely cégnevében pályázati tanácsadás vagy erre a tevékenységre utalás található, illetve bármely más vállalkozás, gazdasági társaság pályázati témakörrel kapcsolatos terméke, szolgáltatása, üzletága.
A felek megállapodtak arról is, hogy a közös előállításban készült epizódok vagyoni felhasználási jogai az MTM-SBS-nél maradnak, de az NFÜ az epizódok műpéldányáról tevékenységi körében, nem üzleti céllal másolatot készíthet és azokat zárt körben nyilvánosan előadhatja.
A Testület alaposan áttanulmányozta a koprodukciós szerződést, amelyből azt állapította meg, hogy az NFÜ hozzájárulást nem azért adta, hogy saját magát népszerűsítse, ugyanakkor meghatározott tartalom szolgáltatására nyújtotta: arra, hogy a műsorszolgáltató ismertté tegye az uniós pályázatokkal élés lehetőségét, buktatóit.
A Médiatörvény alapelve a szerkesztői szabadság, és a Testület ezzel összefüggésben értelmezte eddigi gyakorlatában a támogatás (Rttv.-ben meghatározott vagy attól eltérő) lehetőségét, és alapvetésnek tekintette, hogy aki pénzt ad műsorkészítésre, ne szólhasson bele annak tartalmába, különösképpen állami szereplő ne befolyásolhassa a műsorokat.
Mindez nem jelenti azt, hogy egy műsorszolgáltató ne köthetne koprodukciós szerződést, hiszen a műsorszolgáltató szerződéskötési szabadsága körébe tartozik, hogy – amennyiben a Médiatörvény ezt nem zárja ki – valamely műsorszámát saját maga gyártsa, vagy mással gyártassa, illetve a műsor közös előállítására valakivel szerződjön.
A tartalomról a döntést azonban mindenkor műsorszolgáltató hozza meg: vagy úgy, hogy a műsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy, illetőleg a műsorszolgáltató költségére magyarországi lakóhelyű természetes személy, magyarországi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság készíti a műsort, vagy pedig külső céggel – szerződés alapján készítteti a szerződésben meghatározott feltételekkel, s az elfogadás garanciájaként rögzítik a tartalmi, a színvonalbeli és minőségi szempontokat. A közös előállításkor is ez a helyzet: a szerződéses szabadság alapján a műsorszolgáltató megállapodik a közös előállítás feltételeiben, tartalmában, garanciáiban, tehát a műsorszolgáltatás tartalmát önállóan határozza meg
Az ügy alapos áttanulmányozása után a Testület 2009. február 25-i ülésén úgy határozott, hogy az NFÜ nem az Rttv. 2.§ 44. pont szerinti támogatást nyújtott a műsorszolgáltatónak, így nem állapítható meg az Rttv. 18.§ (3) bekezdésének a sérelme.
2.§ 44. Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse.
A Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja szerint:
„A hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha
e) az eljárást hivatalból indították vagy folytatták, és az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.”
Az eljárás hivatalból indult, ám az arra okot adó körülmény már nem áll fenn. A megindított eljárás elérte célját, a műsorszolgáltató azonnal megszüntette a kifogásolt magatartását, az érintett szereplő lezártnak tekinti az ügyet, így az eljárás folytatásának nincsen indoka.
A fentieknek megfelelően a Testület a hivatalból indult közigazgatási eljárást megszüntette.
Az Rttv. 136. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Ket. 109. § (2) bekezdése alapján a végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a végzés felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni.
Budapest, 2009. február 27.
[1] 18. § (3) A támogató a műsorszolgáltató felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a műsor vagy a támogatott műsorszám tartalmát és műsorbeli elhelyezését nem befolyásolhatja.
Szalai Annamária ORTT tag különvéleménye a Testület ügyrendje 8. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, az ORTT 391/2009. (II.25.) számú határozatával szemben SzA.-448/2009. számon:
A Testület többsége a 147/2008. számú előterjesztés alapján meghozott 391/2009. (II. 25.) számú határozatában úgy döntött, hogy az NFÜ és a TV2 között létrejött szerződés alapján nyújtott támogatás tárgyában nem állapítja meg az Rttv. 18. § (3) bekezdésének sérelmét.
A szerződés értelmében az NFÜ összesen 200 millió forinttal járul hozzá a “Jóban rosszban” című sorozat 82 epizódjának elkészítéséhez, amelyek cselekményébe a műsorszolgáltató beleszövi az uniós pályázatokkal kapcsolatos, NFÜ-vel közösen kialakított történetszálat.
Álláspontom szerint azzal, hogy ezt a támogatási formát (állami intézmények által anyagi támogatás nyújtása annak érdekében, hogy egy sorozatban közérdekű információk jelenjenek meg) a Testület jogszerűnek minősítette, egy igen veszélyes precedenst alapozott meg.
Veszélyes precedens egyfelől azért, mivel ez a támogatási módozat az Rttv. rendelkezéseibe ütközik, és ezáltal a Testület egy törvénybe ütköző tevékenységet minősített jogszerűnek. Az Rttv. 18. § (3) bekezdése kimondja: “A támogató a műsorszolgáltató felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a műsor vagy a támogatott műsorszám tartalmát és műsorbeli elhelyezését nem befolyásolhatja.” A döntést előkészítő előterjesztésben az ORTT Irodája is a következőképpen fogalmaz: “a médiatörvény alapelve a műsorszolgáltatói-szerkesztői függetlenség, az, hogy a műsorok tartalmába nem szólhat bele a műsorszám finanszírozásában szerepet vállaló sem. Álláspontunk szerint az NFÜ együttműködése, anyagi hozzájárulása a jelenlegi szabályok szerint valójában támogatást jelentett, és a műsorban megjelenített “pályázati szál”- koncepcióval és megvalósításával kapcsolatban az Ügynökségnek olyan jogosítványai voltak az ún. koprodukciós szerződés szerint, amelyek megalapozták az Rttv. 18. § (3) bekezdésének a sérelmét.”
Továbbá veszélyes a döntés azért is, mert ezzel tágra nyit egy eddig még zárva tartott kiskaput: állami intézmények ezentúl szabadon beleszólhatnak a műsorszámok tartalmába, úgymond közérdekű információkkal ellátva bennünket, állampolgárokat. A közérdekű tájékoztatás címszó alá azonban sok mindent be lehet sorolni. Aggályra adhat okot, hogy következetes jogalkalmazás hiányában az adott testületi többség dönti el, hogy mi a közérdek.
A döntés továbbá ellentmond a Miniszterelnöki Hivatal “Nemzetközi gazdasági válsággal kapcsolatos lakossági tájékoztatás keretében nyújtandó támogatás” címmel kiírt pályázata tárgyában megfogalmazott testületi véleménynek (195/2009. (I. 28.) számú határozat). Ebben a döntésében ugyanis a Testület arról tájékoztatta a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy a pályázati kiírásban található azon kitétel, miszerint a nyertes pályázó “a pályázatban leírt szakmai tartalmi és ütemezési kérdésekben elfogadja a Támogató útmutatásait”, ellentétes lehet az Rttv. 18. § (3) bekezdésével, amennyiben ezek az útmutatások alkalmasak arra, hogy a műsorszolgáltató felelősségét vagy szerkesztői szabadságát érintő módon a műsor vagy a támogatott műsorszám tartalmát és műsorbeli elhelyezését befolyásolják.
A fentiekben kifejtettek alapján úgy vélem, hogy a Testület kifogásolt döntése szabad utat enged az állami, kormányzati intézmények tartalombefolyásolási kísérleteinek.
