Ellenszavazat nélkül fogadta el az EP külügyi bizottsága a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi törvényszék (ICTY) mandátumáról szóló jelentést kedden, melyben a még szökésben lévő két háborús bűnös felelősségre vonására és a folyamatban lévő perek igazságos és törvényszerű lefolytatására sürgetnek, a bíróság működésének két évvel történő meghosszabbítása mellett.
Annemie Neyts-Uyttebroeck a liberális frakció nevében, a témában korábban a Tanácshoz benyújtott javaslata nyomán tűzte napirendre az Európai Parlament, az ENSZ égisze alatt 1993 óta működő, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálását végző nemzetközi törvényszék (ICTY) mandátumának meghosszabbításáról szóló jelentést. Az ICTY mandátuma 2010-ben jár le. Az EP külügyi bizottsága kedden ellenszavazat nélkül, 22 igen voks mellett fogadta el a belga jelentéstevő szövegét, melyben a ICTY működésének két évvel történő meghosszabbítására tesz javaslatot.
A hágai székhelyű bíróság hatálya alá tartozik minden 1991. június 25-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területét alkotó állam, azaz Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Koszovó és Szlovénia. Az ICTY eddigi működése során 161 személy ellen emeltek vádat, melyek közül 116 vádolt ellen zárult le az eljárás. Jelenleg is számos ügy van folyamatban, öt vádlott ügye tárgyalás előtti szakaszban van, míg a vád alá helyezett személyek közül ketten, Ratko Mladics volt boszniai szerb tábornok és Goran Hadzic horvátországi szerb politikus továbbra is szabadlábon van.
Az EP érvelése szerint az ENSZ az ICTY működési szabályzatának befejezési stratégiában „előirányzott céldátumokat” szab meg, mely lehetőséget biztosít a törvényszék meghosszabbítására. Neyts-Uyttebroeck jelentésében emlékeztet rá, hogy az Európai Unió az érintett országok csatlakozási kérelmei kapcsán az ICTY-al történő teljes körű együttműködést követel meg, hozzátéve, hogy a törvényszék működése jelentős mértékben hozzájárult a nyugat-balkáni megbékélési folyamathoz, precedens értékű ítéleteket hozva a népirtás, a háborús bűnök és az emberiesség elleni bűncselekmények tekintetében.
A szöveg kitér rá, hogy a stratégia szerint ugyan a bíróság csak az elkövetett bűnökkel vádolt legmagasabb rangú személyekre összpontosít, és a közepes vagy alacsony rangú vádlottak ellen indított eljárásokat átadta az illetékes nemzeti hatóságoknak, a két továbbra is szabadlábon lévő vádlott, valamint a folyamatban lévő ügyek lezárása a meglévő időkeretek kitágítását indokolják. „A tisztesség legszigorúbb normáival összhangban” kell a pereket lefolytatni, melyre nem gyakorolhatnak nyomást időkorlátok, ráadásul a törvények nem engedik meg a perbe fogottak távollétében ügyük megtárgyalását. Az EP ezért a háborús bűnösök felkutatásának fokozása mellett az ICTY mandátumának két évvel történő meghosszabbításának kérvényezésére tesz javaslatot a Tanácsnak.
Végül arra kéri a tagállamokat, hogy kezdeményezzék a sürgős és a hosszabb távon fennmaradó feladatok – például a tanúvédelem, a tanúk megfélemlítésével szembeni védelem, a bíróság megsértésével kapcsolatos ügyek, a tisztázó bizonyíték felmerülése esetén végrehajtandó felülvizsgálatok, a térségbe utalt ügyek nyomon követése a fogva tartás körülményei és a kegyelemre vagy a büntetések átváltoztatására vonatkozó kérdések stb. – kezelésére szolgáló mechanizmusok kidolgozását.
Az EP külügyi bizottsága szóvivőjének tájékoztatása szerint Neyts-Uyttebroeck jelentéséről várhatóan március 10-én szavaznak a parlament plenáris ülésén.
