Jól halad a közösségi jogszabályok átültetése a nemzeti jogba a legtöbb tagállamban – derül ki a Bizottság szokásos félévenkénti jelentésének legújabb kiadásából, amely Magyarországot továbbra is alapvetően a jobban teljesítő tagországok közé sorolja. EU-szerte gond van azonban a közösségi jog gyakorlati alkalmazásával.
Uniós átlagban mindössze 1 százalék az átvételi határidőre át nem ültetett közösségi jogszabályok aránya – állapítja meg a jogharmonizációról készült legújabb jelentés. Az EU-s joganyag átvételében Dánia a legbuzgóbb, ott mindössze 5 jogszabály meghonosítását nem tudták határidőre elérni, ez mindössze 0,3 százalékos lemaradást (bizottsági kifejezéssel transzpozíciós deficitet) jelent a tavaly novemberi határnappal elkészített összesítés szerint. Az új tagállamok közül a legjobban Málta, Szlovénia, Románia, Szlovákia és Bulgária teljesített, de Magyarország is jobban áll az uniós átlagnál: hazánk 9 elmaradása csupán 0,6 százalékos transzpozíciós deficitet jelent. (A határnapon 1611 közösségi irányelv átvételét kellett igazolni.)
A jogharmonizáció terén a tagállamok korábban azt tűzték ki, hogy 1,5 százalék alá szorítják a határidőre át nem vett direktívák arányát. Ezt a célt most 22 tagállam teljesítette, csupán Ciprus, Görögország, Portugália, Lengyelország és Luxemburg nem volt rá képes. Az újabban elfogadott 1 százalékos célkitűzést 17 tagállam érte el.
A közösségi jog gyakorlati érvényesülése terén azonban már nem ilyen szívderítő a kép. Ennek egyik bizonyítéka, hogy továbbra is igen magas a közösségi jog megsértésének gyanúja miatt indult bizottsági eljárások száma. Az e téren notóriusan legrosszabbul teljesítő Olaszország ellen például a novemberi határnapon 112 eljárás volt folyamatban – igaz, már ez is némi javulást jelent a májusban mért 127-tel szemben.
Magyarország e téren is a viszonylag jobban teljesítő tagállamok közé tartozik. Hazánk ellen novemberben 25 jogsértési eljárás volt nyitva, szemben a májusban regisztrált 26-tal. Ennél jobban a tagállamok között csak Románia, Ciprus, Bulgária, Szlovénia és Litvánia áll. Feltűnő, hogy az integráció motorjának számító Német- és Franciaország egyaránt a „legproblémásabb” tagállamok közé tartozik e téren (ellenük 90 illetve 85 eljárás volt folyamatban a novemberi határnapon).
A közösségi jog gyakorlati érvényesülésének másik mutatószáma a Bizottság két gyakorlati problémamegoldó szolgáltatása (a Solvit és az Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata) elé kerülő esetek száma. Ez 22 százalékos emelkedést mutatott 2008-ban 2007-hez képest, vagyis ezek a szolgálatok ennyivel több üggyel foglalkoztak: az esetek száma most először lépte át az ezret. Ez persze nem feltétlenül a problémák számának emelkedését jelenti, hiszen könnyen lehet, hogy a háttérben a szolgáltatások ismertségének növekedése, igénybe vételük növekedése húzódik meg.
Tavaly mindkét szolgálathoz nagyon sok megkeresés érkezett a szociális biztonsággal, a szakmai képesítésekkel és a személyek szabad mozgásával kapcsolatban. Egyes belső piaci szabályok késedelmes átültetése vagy nem hatékony alkalmazása következtében növekszik az ezen szolgálatokhoz benyújtott (többek között a letelepedéshez való joggal vagy a szakmai képesítésekkel kapcsolatos) esetek száma – közölte a Bizottság.
