A korábbi tervekkel ellentétben mégsem szavaz a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökjelöltjéről hétfőn az Országgyűlés – közölte Szili Katalin a házbizottság ülése után csütörtökön.
A házelnök ezt azzal indokolta, hogy az alkotmányügyi bizottság szerdán kialakított álláspontja szerint nincs újrajelölés, csak jelölés, így az Országos Igazságszolgáltatási Tanács után még a parlamenti testület is meghallgatja majd a jelöltet.
Így várhatóan a hétfői üléshez képest egy vagy két hét múlva lehet szavazni a Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjéről.
Lehet számítani arra, hogy a teljes létszámra kiegészülő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) másodszorra már nem támogatja Havasiné Orbán Mária főbírójelöltet; és ha ez így lesz, akkor az MSZP-frakció megint elbújhat az OIT véleménye mögé – mondta Fleck Zoltán jogszociológus az MTI érdeklődésére csütörtökön.
Fleck Zoltán elmondta: álláspontja szerint nem olvasható ki a jogszabályokból, hogy még egyszer meg kellene hallgatni az OIT-nak és a parlamenti bizottságnak az egyszer már jelölt, majd meg nem választott, a köztársasági elnök által pedig újra főbírónak jelölt Havasiné Orbán Máriát, hiszen – mint fogalmazott “nem merült fel semmilyen új tény”.
Mint mondta, nem arról volt szó, hogy azért döntött a parlament nemmel, és azért jelölte a köztársasági elnök újra Havasiné Orbán Máriát, mert nem állt rendelkezésre elég információ a parlamenti döntéshez.
“Ha erről lenne szó, akkor lenne értelme az újbóli meghallgatásnak” – mondta, hozzátéve: szerinte nem erről van szó, hanem a főbíróválasztás “egy politikai játszma”, amiben még az is tényező, hogy az OIT-tagok most teljes számban jelen lesznek-e, amikor döntenek a főbíró alkalmasságáról. Mint mondta, “lehet számítani még arra is, hogy az OIT most esetleg ellenkező értelmű döntést fog hozni, mint korábban”.
“Az előző alkalommal hiányzott valaki, akiről azt lehet tudni, hogy meglehetősen kevéssé támogatna bármilyen reformot a szervezetben, tehát valószínűleg nemmel szavazna. Ez meg is fordíthatja az OIT alkalmassági szavazását” – jelentette ki. (A főbírójelölt előző, december 2-i meghallgatásáról készült és az interneten nyilvánosságra hozott szó szerinti jegyzőkönyvből kiderül, hogy az ülésen Laky Ferenc, a Vas Megyei Bíróság elnöke nem vett részt. Az elnök “távolmaradását előzetesen kimentette” – tartalmazza a dokumentum.)
Fleck Zoltán szerint ha az OIT nem találja alkalmasnak Havasinét a Legfelsőbb Bíróság elnökének, “az MSZP-frakció megint elbújhat az OIT véleménye mögé, mint ahogyan azt Baka András esetében tette”.
A jogszociológus hangsúlyozta: ezeket a játszmákat úgy lehetett volna megelőzni, hogy a parlament egyszerűen szavaz az újrajelölt Havasinéről, és “mindezeket nem játsszák újra”.
Arra a felvetésre, hogy a kéthetes csúszás jelentheti-e azt, hogy a háttérben folyik az alkudozás, azt mondta: “ha van is megállapodás, sajnálatos módon a háttérben zajlik”. Hozzátette: éppen ezt – hogy személyekről politikai háttéralkuk zajlanak – kifogásolta korábban Sólyom László köztársasági elnök.
Fleck Zoltán emlékeztetett rá: áprilisban nyugdíjba kell vonulnia Kaposvári Bertalannak, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének, és akkor nem lesz az LB-nek parlament által megválasztott elnöke, az OIT elnökhelyettesének a legitimitásán pedig azért csorba, mert őt nem a parlament választotta meg. Álláspontja szerint legitim vezető nélkül az LB és az OIT is “béna kacsa”.
Megjegyezte, hogy mind az LB, mind az OIT megosztott: az LB-n “óriási viták vannak” például a nyitás, a szembenézés vagy a jogegységgel kapcsolatos politika tekintetében, az OIT pedig a reform szükségessége kérdésében megosztott. Márpedig az LB leendő elnökének szüksége van a reformokat támogató OIT-ra.
Bármennyire is a gazdasági reform és a kormányzati cselekvés most a fontos, de azért a harmadik hatalmi ágat sem kellene teljesen elfelejteni; a legnagyobb válság idején is meg kell tartani a működőképességét – fogalmazott.
Mint mondta, az állampolgárok valószínűleg nem fogják észrevenni, hogy “működésképtelenné válik” a rendszer, “mert az egész szervezetrendszer nem kellően átlátható”. De – mint mondta – “az a helyzet, hogy szépen lassan azért kialakul egy olyan helyzet, hogy nem tudja ellátni a funkcióját se az LB, se az OIT”, és csak évek múlva derül majd ki, hogy mulasztások történtek.
Miközben – az elnökjelölt szavaival élve – már tegnapelőtt el kellett volna kezdeni ezt a bírósági szervezeti reformot – tette hozzá.
Közben levélben fordult csütörtökön az országgyűlési képviselőkhöz a Transparency International (TI), hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki pozíciójára jelölt személyről minél hamarabb döntsenek. A civil szervezet szerint a demokratikus intézményrendszer működését veszélyeztetné, ha hazánk továbbra is főbíró nélkül működne.
A szervezet még azt megelőzően juttatta el levelét a honatyáknak, hogy nyilvánosságra került volna a főbírójelöltről történő döntés elhalasztása.
A TI szerint a bíróságok működésével kapcsolatos hiányosságok nagyrészt az igazságszolgáltatás szervezeti felépítéséből adódnak, és szervezeti reformokkal orvosolhatók. Közleményükben kiemelték: a szervezeti rendszer megváltoztatása azonban felelős vezető nélkül lehetetlen.
„Ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás hatékonnyá váljon, elengedhetetlen, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke olyan személy legyen, aki eddig is bizonyítottan kiállt a reformintézkedések mellett, és szakmai programjával kapcsolatban nem merült fel kifogás”- idézte a közlemény Alexa Noémit, a Transparency International Magyarország igazgatója.
A szervezet szerint fontos megelőzni, hogy a magyar igazságszolgáltatásról kedvezőtlen kép alakuljon ki az emberekben. Emlékeztettek: a Gallup Intézet által 2007 őszén végzett felmérés szerint a vesztegetéssel kapcsolatba került állampolgárok (a megkérdezettek 9 százaléka), az esetek 8 százalékában a vesztegetés „célpontjaként” a bíróságokat jelölte meg.
Az EBRD és a Világbank által 2005-ben végzett kutatás a 2002 és 2005 közötti folyamatokat vizsgálva a bíróságok teljesítményének és a korrupciós megítélésüknek a romlásáról tudósít. Míg 2002-ben a megkérdezett cégek több mint fele értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás tisztességes, megvesztegethetetlen, illetőleg pártatlan, 2005-ben az e kijelentéssel egyetértő cégek kisebbségben maradtak.
A héten megjelent Global Integrity 2008, a nemzetközi korrupciós helyzetet elemző vizsgálat szerint is Magyarországon a korrupció visszaszorításához elengedhetetlen az igazságszolgáltatás átláthatóbbá és számonkérhetőbbé tétele.
A TI felsorolta javaslatait is az igazságszolgáltatás reformjáról. Ezek között szerepel a bíróságok igazgatásával kapcsolatos hatáskörök újraszabályozása, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjainak szétválasztása, egységes, átlátható felvételi és előmeneteli rendszer, valamint teljesítményértékelés, kötelező kreditalapú képzési rendszer bevezetése, igazságügyi tájékoztatásról szóló törvény elfogadása és az OIT hatáskörének megosztása.
