Nem látta bizonyítottnak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy a Magyar Gyógyszerész Kamara és a gyógyszergyártói érdekképviseletek között létrejött megállapodás alkalmas lett volna a verseny korlátozására, így az ebben az ügyben indított eljárást megszüntette.
A GVH 2007. június 5-én indított eljárást a Magyar Gyógyszerész Kamara, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, a VÉFE Védettség Oltóanyag és Immunbiológiai Termékeket Gyártók és Forgalmazók Szövetsége, valamint a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége ellen. Ezzel egyidejűleg a versenyhatóság helyszíni vizsgálatot tartott a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének székhelyén.
Az eljárás amiatt indult, mert a GVH tudomására jutott, hogy a Magyar Gyógyszerész Kamara és a gyártói érdekképviseletek között létrejött Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) keretei között a kamara a gyártói érdekképviseletek adatszolgáltatása alapján, a nem támogatott gyógyszerek termelői, nagy- és kiskereskedelmi árait is közzétette, biztosítva annak megismerhetőségét minden termelő tagvállalat és gyógyszer-kereskedelemben érintett nagy- és kiskereskedelmi vállalkozás számára. Ezen túlmenően a gyanú szerint a kamara a közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerek esetében a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás akadályozása céljából különböző nyomást gyakorló eszközökkel – pl. gyógyszertári értékesítésből történő kizárással történő fenyegetéssel – élt a gyártók és nagykereskedők felé. A gyártói érdekképviseltek ugyanakkor anyagi ellenszolgáltatással igyekeztek nyomást gyakorolni a nagykereskedelmi vállalkozásokra annak érdekében, hogy azok gyógyszertáron kívüli hálózatokba ne értékesítsenek.
A GVH szerint a vállalkozások társulása által ajánlott ár versenyt korlátozó hatást fejthet ki annak révén, hogy a piac egymással versengő szereplői megismerhetik, és döntéseiknél figyelembe vehetik versenytársaik jövőbeni várható árpolitikáját. Az eljárás során azonban kiderült, hogy a kamara az ajánlott fogyasztói árakat csak addig tette közzé, amíg a gyógyszerek nagy- és kiskereskedelmi árrése hatóságilag maximált volt. Márpedig a hatóságilag maximált árrés önmagában az egységes fogyasztói ár irányába mutat. A GVH így nem látta bizonyítottnak (igaz kizárhatónak sem), hogy a kamara által közzétett ajánlott fogyasztói árak érzékelhetően erősítették volna a maximált árrés létéből önmagában is fakadó koordinatív hatást. Az ajánlott fogyasztói árak versenyre gyakorolt hatásának értékelésekor attól sem lehet eltekinteni, hogy azokat a kamara viszonylag rövid ideig (alig több mint egy évig) tette közzé. Ez azért lényeges, mert ebben az időszakban nagy valószínűséggel még éltek a korábbi időszak beidegződései, amikor az egészségügyet felügyelő mindenkori szakminisztérium hivatalos lapjában tette közzé a termelői árból a maximált árrések figyelembe vételével számított gyógyszer fogyasztói árakat, melyeket a gyógyszertárak gyakorlatilag automatikusan alkalmaztak. Ezen több évtizedes gyakorlatra tekintettel a gyógyszertárak túlnyomó többsége a 2005. év novemberében nagy valószínűséggel nem is lett volna felkészülve több ezer terméke önálló árazására. Ezért alappal tételezhető fel, hogy fogyasztói árak kamara általi közzétételének hiányában is a maximált árrések alapján képezte volna árait a gyógyszertárak túlnyomó többsége. Mindezekre tekintettel a GVH a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem látta megállapíthatónak, hogy az ajánlott fogyasztói árak közzététele érzékelhető módon korlátozta volna a versenyt.
A gyógyszer termelői árak kamara által történt begyűjtése és közzététele tekintetében a GVH azt vizsgálta, hogy az járhatott-e versenyt korlátozó hatású információ-cserével a gyártói érdekképviseletek tagvállalkozásai között. A megállapodás szerint a gyártók zárt borítékban, közvetlenül a kamarának küldték meg termelői áraikat, így azokról a közzétételt megelőzően a megállapodásban résztvevő gyártói érdekképviseletek nem értesülhettek. Az eljárás során nem került feltárásra olyan bizonyíték, hogy a kamara az árakat bármilyen formában „kiszivárogtatta” volna, ami egyébként – mint vevői érdekképviseleti szervnek – nem is lett volna érdeke. Ebből következőleg az egyes gyártók versenytársaik termelői árairól csak utólag, azok életbelépését követően értesülhettek, így az információ adott időszaki áraikra már nem lehetett hatással. Elvileg a múltbeli árak folyamatos közzététele is járhat versenyt korlátozó hatással, mert azok rendszerbe foglalt ismerete segítheti a versenytársak termelői árainak összehangolódását. A versenyhatóság szerint azonban egy ilyen hatás esetleges bekövetkezéséhez a termelői árak kamara általi közzététele nem járult hozzá. Azon árrések ugyanis, amelyekkel a kamara a termelői árból minden esetben kiszámította a közzétett ajánlott fogyasztói árat, ismertek voltak a gyártók előtt is, így azok segítségével minden nehézség nélkül „visszaszámolhatták” volna versenytársaik termelői árait.
A gyógyszertáron kívüli forgalmazás akadályozása tekintetében a GVH érzékelhető versenyt korlátozó hatást nem látott bizonyítottnak, figyelemmel a magatartásnak a 2007. év elejei megkezdése és az állami szabályozás 2007. január 24-én történt – a magatartás versenyt korlátozó hatását megszüntető – változtatása között eltelt igen rövid időre. Arra pedig, hogy a gyártói érdekképviseletek igyekeztek volna nyomást gyakorolni nagykereskedelmi partnereikre, bizonyítékot az eljárása során nem sikerült találni.
A versenyhatóság a beszerzett bizonyítékok alapján nem látta igazoltnak, hogy az eljárás alá vont vállalkozások megsértették volna a versenyszabályokat. Úgy ítélte meg továbbá a GVH, hogy az eljárás további folytatásától sem várható eredmény, mert – figyelemmel arra, hogy az eljárás a helyszíni vizsgálattal indult – nincs reális esély újabb, a jogsértést esetlegesen bizonyító tények feltárására. Mindezek miatt a GVH úgy döntött, hogy az eljárást megszünteti.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-33/2007.
