Nem az Európai Bizottság jogkörébe tartozik annak megítélése, alkotmányos volt-e az a módszer, amellyel az Országgyűlés bevezetni kívánta az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert – mondta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője kedden.
Sólyom László köztársasági elnök november 12-én küldte meg véleményezésre az Alkotmánybíróságnak (Ab) az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt.
Kumin Ferenc annak kapcsán nyilatkozott, hogy Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetője írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz, az uniós intézmény véleményét kérve a magyar kormány és a köztársasági elnök vitájában.
Tabajdi Csaba szerint a köztársasági elnöknek az SPS-törvénnyel kapcsolatos legfőbb kifogása az volt, hogy a múltbeli bázisidőszak sérti a jogbiztonság elvét, ezért az alkotmányellenes. Az indítványban foglaltak szerint a történelmi bázis nem a közösségi jogból ered, ezért alkotmányossági vizsgálat tárgyává lehet tenni. A köztársasági elnök által javasolt jövőbeli bázis megállapítása ellentétes a közösségi joggal, illetve spekulatív jellege miatt súlyos gazdasági-társadalmi károkhoz vezethet, és veszélyezteti a jogbiztonságot, valamint versenytorzító hatással jár – olvasható egy korábbi tájékoztatásban.
Mint a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának közleményében leírták, Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos válaszában cáfolta ezt az érvelést. Az Európai Bizottság válaszának vonatkozó része szerint: “az objektív kritériumok nem vonatkozhatnak az egységes támogatási rendszer bevezetését követő időpontra. Ezért a múltbéli bázisidőszakra vonatkozó objektív kritériumok teljes mértékben összhangban vannak a közvetlen kifizetésekről szóló közösségi jogszabályokkal.”
Kumin Ferenc közölte: a brüsszeli mezőgazdasági biztosnak nincs módja megítélni egy magyar törvény alkotmányosságát.
A főosztályvezető hangsúlyozta: a köztársasági elnöki indítvány nem a közösségi joggal való összhangot vitatja, hanem azt, hogy a magyar jogalkotó saját hatáskörében milyen módszert választott az SPS rendszer bevezetésére, márpedig a magyar szabályozás mind a földtulajdonosok, mind pedig a 2006 után piacra lépett mezőgazdasági termelők tekintetében sérti a jogbiztonságot.
Ennek a kérdésnek a megítélése nem az Európai Bizottság, hanem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik – tette hozzá Kumin Ferenc.
Az Országgyűlés 2008. október 20-án 205 igen, 163 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett, az ellenzék és a kormányoldal közötti parázs vita után fogadta el az új, egységes mezőgazdasági támogatási rendszert, az SPS-t.
Az elnöki hivatal november 12-i közleménye arra emlékeztetett: az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvény a közösségi agrártámogatás igénybe vételére jogosító, önálló vagyoni értékű jogot ad a mezőgazdasági termelőknek. Ennek során jelentősebb támogatási jogosultságot kapnak azok a termelők, akik 2006-ban akár tulajdonosként, akár haszonbérlőként már támogatásban részesültek.
Az államfő álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét, hiszen a támogatási jog a termelőt, és nem a tulajdonost illeti. Sólyom László úgy látja, ez önmagában nem szükségszerűen alkotmányellenes, de a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, hiszen múltbeli időponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét, ami sérti a jogbiztonságot – szerepel a közleményben.
Aggályosnak találta a köztársasági elnök azt is, hogy a törvény hátrányosan érinti azokat a mezőgazdasági termelőket, akik 2006 után léptek piacra, vagy szereztek új termőterületet.
