Az EU soros cseh elnöksége legkésőbb a júniusi uniós csúcstalálkozóig elő kívánja terjeszteni az Írországnak adandó jogi garanciák végleges szövegét – közölte a hétvégén Alexandr Vondra európai ügyekért felelős miniszter, midőn Dublinban megbeszélést folytatott Micheál Martin ír külügyminiszterrel.
„A cseh elnökség és az ír kormány együtt fog működni a Lisszaboni Szerződésre vonatkozó jogi garanciák véglegesítésében, amelyeket az Európai Tanács decemberi ülésén ígértek meg Írországnak. Az elnökség és az ír kormány közös célja, hogy legkésőbb az Európai Tanács 2009. júniusi üléséig előterjessze az ír garanciák végleges szövegeit, amelyek maradéktalanul tiszteletben tartják majd az EiT 2008. decemberi következtetéseit, anélkül, hogy túlmennének azokon, és egyaránt elfogadhatóak lesznek Írország és más tagállamok számára” – közölte Alexandr Vondra, cseh kormányfő-helyettes Micheál Martin ír külügyminiszterrel folytatott hétvégi tárgyalásait követően.
Vondra szerint arról is megállapodtak, hogy Brian Cowen ír miniszterelnök a cseh elnökséggel egyetemben tájékoztatást ad majd a március 19-20-i uniós csúcstalálkozón a jogi garanciák formába öntésének terén elért előrehaladásról. „A cseh elnökség fontosnak tartja, hogy ne nehezedjen nyomás Írországra vagy más tagállamokra a Lisszaboni Szerződés ratifikációját illetően. Tiszteletben kell tartani az ír kormány szuverén jogát az új referendum időpontjáról szóló döntést illetően” – szögezte le nyilatkozatában az európai ügyekért is felelős cseh politikus.
Micheál Martin szerint különösen a jelenlegi gazdasági légkörben kifejezetten Írország nemzeti érdeke az, hogy semmilyen kétely ne merüljön fel Dublin elkötelezettségével kapcsolatban aziránt, hogy „Európa szívében maradjon”. „A kormány meggyőződése, hogy minden bizonytalanságnak el kell tűnnie ezzel kapcsolatban” – tett hozzá a külügyminiszter, aki szerint a kormány nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az írek Lisszabonnal kapcsolatos aggodalmait teljes mértékben eloszlassák.
Ami az íreknek a Lisszaboni Szerződés jóváhagyásáért cserébe felkínált jogi garanciákat illeti, azok mindenekelőtt elismernék valamennyi tagállam (így Írország) ahhoz való jogát, hogy biztost jelöljön a Bizottságba, és saját hatáskörben hozzon törvényeket az adózás, a védelmi politika területén, továbbá az ír alkotmány bizonyos rendelkezéseiről az élethez való jogra, az oktatásra és a családi életre vonatkozóan. Az Európai Tanács továbbá szükségesnek tartja annak megerősítését, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a munkavállalók jogainak és a szociális jellegű szolgáltatásoknak. „Ezek a tényezők, amikor véglegesíteni fogják őket, egy átfogó csomagot képeznek meg, amelyekben foglalt intézkedések kifejezetten az ír választók Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos fő aggodalmainak eloszlatását szolgálják” – áll a csehek által kiadott nyilatkozatban.
Az Európai Tanács tavaly decemberi állásfoglalásában meghagyta, hogy legkésőbb 2009 közepéig be kell fejezni a jogi garanciákon a munkálatokat. Ha az ír kormány maradéktalanul elégedett lesz a munka eredményével, a Lisszaboni Szerződés ratifikálására törekszik majd, mégpedig egy új referendum kiírásával a jelenlegi Bizottság hivatali idejének lejárta, tehát 2009 október vége előtt. Prága emlékeztet arra, hogy mindaddig nem lehet döntés a referendum megrendezésének időpontjáról, amíg az Európai Tanács által vállalt kötelezettségek az ír kormány teljes megelégedésére nem teljesülnek.
