Jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte az 1956-os tatai sortűzper vádlottját, Korbely János nyugalmazott ezredest a Legfelsőbb Bíróság – hangzott el a Magyar Televízió (MTV) híradójában hétfőn.
A vádlott által 1956-ban kiadott tűzparancs emberiség elleni bűntett, amely soha nem évül el – mondta ki a tudósítás szerint a felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság (LB).
A közszolgálati televízió emlékeztet arra: az újabb eljárásra azért került sor, mert a 2001-ben meghozott jogerős ítélet ellen a vádlott az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely tavaly neki adott igazat.
Az MTV tudósítása szerint hétfőn a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a vádlott – szemben az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly szeptemberi döntésével – nem emberölést, hanem emberiség elleni bűncselekményt követett el, amikor géppisztoly-sorozattal lelőtte a tatai rendőr-főkapitányságot elfoglaló felkelők vezetőjét.
A vádlott által korábban kiadott tűzparancs – amely egy ember halálát, valamint kettő sebesülését okozta – a Legfelsőbb Bíróság szerint így soha nem évül el. Ezért az LB hatályban hagyta a nyolc évvel ezelőtti, öt év börtönbüntetést kiszabó ítéletet – számolt be a közszolgálati médium.
A Legfelsőbb Bíróság által 2001. november 8-án meghozott ítéletben szereplő tényállás szerint Korbely János 1956. október 26-án századosi rendfokozatban mintegy 15, géppisztollyal, golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitányság épületéhez ment. A felkelők ugyanis korábban elfoglalták az épületet, és a rendőröktől elvették fegyvereiket.
Amikor a kapitányság belső udvarán egy civil a nála lévő pisztolyért nyúlt, hogy átadja, Korbely tüzet vezényelt, s maga is elkezdett lőni.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került ügyben a strasbourgi bírák azt vizsgálták, valóban kimerítette-e a cselekmény az emberiség elleni bűntett fogalmát, és nem inkább immár elévült “sima” emberölésről van-e szó.
Ennek megítélésekor arra a kérdésre összpontosítottak, hogy a lelőtt felkelők egyike, Kaszás Tamás a történtek konkrét körülményei alapján olyan személynek minősíthető-e, aki előzőleg már “letette a fegyvert” – ebben az esetben ugyanis az ő lelövése már nem egyszerű emberölésnek, hanem emberiség elleni, el nem évülő bűncselekménynek minősül.
A strasbourgi bíróság nem találta bizonyíthatónak, hogy Kaszás azért nyúlt pisztolyához, mert át akarta azt adni. Éppen ellenkezőleg: a fegyvert rejtve tartotta, majd amikor kiderült, hogy fegyver van nála, akkor nem jelezte egyértelműen megadási szándékát, hanem heves vitába bocsátkozott a vádlottal, és “ismeretlen szándékkal fegyvere után nyúlt” – olvasható a strasbourgi ítélet indoklásában.
Mindezek alapján a strasbourgi bírói testület nem találta megalapozottnak, hogy Korbelyt emberiség elleni bűntett miatt ítélték el.
