A svájciak többsége vasárnap igent mondott arra, hogy fenntartsák a személyek szabad áramlásáról szóló megállapodást az EU-val, illetve kiterjesszék azt Romániára és Bulgáriára. A tét azonban ennél sokkal nagyobb volt, hiszen a negatív végeredmény az Európai Unió és az alpesi ország közötti teljes kapcsolatrendszert fagyaszthatta volna be.
A svájciak 59,6 százaléka igent mondott arra, hogy meghosszabbítsák az EU-val a munkaerő szabad áramlásáról szóló megállapodást, illetve kiterjesszék azt a bolgár és a román munkavállalókra. Bár Svájc nem tagja a 27 tagú közösségnek, de ha a többség most vasárnap nemmel szavazott volna, az veszélybe sodorta volna több, az EU és az alpesi ország között köttetett megállapodás jövőjét is.
A svájciak ugyanis „csomagban” szavaztak, és a munkaerőáramlási egyezmény kiterjesztése mellett egy füst alatt hat másik (például közlekedési vagy kereskedelmi) megállapodásról is voksoltak. Ha negatív végeredmény született volna, az többek között nem csak a légi, szárazföldi és vasúti közlekedést, és így a szállítást nehezítette volna meg, de veszélybe került volna Svájc schengeni tagsága is.
Lukas Goldber, aki egy olyan politikai kutatóintézet elemzője, amely két felmérést is végzett a referendumot megelőzően, az International Herald Tribune-nak nyilatkozva meglepetésnek nevezte, hogy ilyen határozott „igen” született a népszavazáson. Szerinte a szavazók nem csak a munkaerő szabad áramlásáról szóló megállapodást támogatták, hanem az „Európával folytatandó gazdasági együttműködést” is.
A svájci, illetve az uniós munkavállalás kölcsönös kiterjesztéséről szóló megállapodást még 2000-ben hagyták jóvá a svájci szavazók, akkor ezt a lakosság 67 százaléka támogatta. A megállapodást az unió 2004-es bővülése után kiterjesztették az új tagállamokra is, a szerződés megújításáról és a két legújabb tagállamra (Bulgária és Románia) való kiterjesztéséről ugyanakkor az ellenzőknek sikerült elérniük, hogy népszavazást tartsanak.
Az együttműködések szövegébe foglalt „guillotine-kikötés” értelmében, a személyek szabad mozgásáról szóló egyezmény elutasítása 6 hónap elteltével maga után vonná az EK és Svájc között a közlekedés, oktatás, mezőgazdaság és kutatás területén fennálló megállapodások felfüggesztését. Hasonló lenne a sorsa az 1972 EK-Svájc szabadkereskedelmi egyezmény óta aláírt szektoriális egyezményeknek is, melyeket ezúttal az alpesi országnak gyengült pozícióban, a kibővült 27 tagú unióval kéne újratárgyalnia. EU tisztviselők nyilatkozatai alapján, továbbá egy „nem” tiszavirág-életűvé teheti Svájc 2008 decembere óta fennálló schengeni tagságát is.
Mivel egy másik svájci népszavazás 1992-ben elvetette az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozást, jelenleg csak kétoldalú megegyezések garantálják, hogy a svájci vállalatok termékei szabadon eljuthatnak a közel félmilliárd európai fogyasztóhoz egyszersmind életben tartva az exportfüggő svájci gazdaságot. 2007-ben a svájci export kétharmada az EU felé irányult, az import négyötöde pedig EU tagállamokból származott. A szövetségi hatóságok tájékoztatása szerint az első megegyezés-csomag, mely tartalmazza a munkavállalásról szóló rendelkezéseket is, évi 4-5 millió svájci frankkal növeli a svájci nemzeti jövedelmet, és évente körülbelül 1%-al támogatja a gazdasági növekedést.
A „nem” legközvetlenebbül a bevándorló munkavállalók életét érinthette volna. A svájci munkaerőpiacon jelenleg közel egymillió uniós állampolgár van jelen.
